Press "Enter" to skip to content

Lehet-e a fából vaskarika, avagy a populizmus pozitív?

Térkép betöltése...

Időpont
Date(s) - 2019.02.18
17:00 : 19:00

Helyszín
Pesti Evangélikus Egyház Gyülekezeti Nagyterme

Kategóriák


Fórum a pozitív kommunikáció lehetőségéről egy populista világban – elméleti megfontolások és jó gyakorlatok.

Előadók:

Tóth Tamás, populizmuskutató
Farkas Jácint, összehasonlító vallásfilozófus

Moderátor:

Demeter Márton, kommunikációkutató

A populizmust, mint a nép kegyeiért illetve ezen keresztül a hatalom etikátlan megszerzéséért és fenntartásáért folytatott retorikai stratégiát az értelmisége elit legnagyobb többsége elítéli. Az látszik a sztenderd álláspontnak, hogy a populizmus leegyszerűsítő, gyűlöletkeltő és manipulatív, s mint ilyen, megvetendő. Akárhogy is vélekedjünk azonban a populizmusról, a tények makacs dolgok: a világ valamennyi kontinensén, ide értve a fejlettnek gondolt Nyugati államokban is tombol a populizmus-láz, és a populista vezetők sikert sikerre halmoznak.

Mit tehet ilyenkor az a véleményvezér, aki elítéli a populizmus ismert formáit, mégsem szeretne lemondani arról, hogy nagy tömegeket érjen el, és ezen keresztül vezesse az embereket? Vajon van-e alternatívája ma a populizmusnak a kommunikációban?

A fórum során megismerkedhetünk a pozitív populizmus fogalmának kidolgozóival, akik a populizmusban nem valamiféle eleve elrendelt rosszat, hanem valós igényekre és valós problémákra reflektáló világméretű jelenséget látnak. Ez, úgymond, nem etikai kérdés, hanem a világ egy ténye, melyhez különféleképp lehet viszonyulni, és egyáltalán nem biztos, hogy a megvetés és az elzárkózás az egyetlen adaptív stratégia.

A megszólalók két, a pozitív populizmushoz közvetlenül kapcsolódó kutatásukról is beszámolnak. Tóth Tamás és Demeter Márton arra vállalkozott, hogy Ferenc pápa rendkívül népszerű, tízmilliókat megszólító Twitter kommunikációját elemzi és igyekszik a pápai kommunikáció sajátosságait a pozitív populizmus elméletének keretében vizsgálni. Farkas Jácint és Tóth Tamás közös kutatása pedig két, intuitív módon pozitív kommunikációt folytató véleményvezér, Ferenc pápa és a Dalai Láma kommunikációját hasonlította össze hasonló szempontok szerint.

A fórum végére, reményeink szerint, a populizmus kevésbé tűnik majd egy fenyegető és legyőzhetetlen csapásnak sokkal inkább az idők szeleként tekintünk majd rá, melyet nem csak negatív, de pozitív haladás érdekében is befoghatunk a vitorlánkba.

Ajánlott olvasmány: A populista forradalom kora

A Fórum hanganyaga:

Meghallgatás/Letöltés

A fórumon rögzített videó:

Galéria (Tihanyi Károly):

 

Egy hozzászólás

  1. Sándor András Sándor András 2019.02.09

    A politikai populizmusnak – ellentétben a népiséggel – szerintem nincsen és nem lehet előnye, ahogyan egy forradalom sem kerülhet kormányra, a “forradalmi Munkás-Paraszt kormány” sem (csak) a “Munkás-Paraszt” miatt volt félrevezető és hazug. Kormányon mindig egy hatalmi csoport van, akár van diktatórikus vagy autoritér vezére, akár nincs: nem az ország népe. A politikai populizmusnak nincs felelőse, a szó akár erkölcsi, akár etikai értelmében, ahol nincs felelős, ott nem lehetséges a felelősség, ahol pedig nincs felelősség, ott a szeszély “uralkodik”, ami persze rossz metafora. A ciklon nem uralkodik, csak azért mert “hatalma”, vagyis ereje van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..