Press "Enter" to skip to content

2013. december 16.
A „hittan vagy erkölcstan” modellről

MEGHÍVÓ

Magyar Pax Romana és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem

Lehet-e? fórumára

A „hittan vagy erkölcstan” modell buktatói, alternatívái és javíthatósága

2013. december 16-án 17-19 óra között a Pesti Evangélikus Egyház Gyülekezeti Nagytermében (Bp. V. Deák Ferenc tér 4. I. em.)

Az 1996-os nemzeti alaptantervbe egy alulról induló elképzelés került be (akkor Emberismeret, később Emberismeret és etika, Ember- erkölcs- és társadalomismeret, Ember- és erkölcstan, Etika néven), melynek lényege egy multidiszciplináris tantárgy, leíró és normatív embertudományok ötvözete, vagyis egy embertudományokba épített etika. Ez a világviszonylatban egyedülálló hungarikum lehetővé tette a moralizálás, a pszichologizálás vagy a szociologizálás buktatóinak elkerülését. A sikertörténetnek indult elképzelés 2001-ben, az előző FIDESZ-kormány utolsó évében torpant meg, amikor változatlan tartalommal egyharmadára csökkent az óraszám. A maga nevében máig egyedülálló hazai innováció helyzete a következő két kormányzat alatt nem javult, a mostani oktatási vezetés alatt pedig meglehetősen felemás megoldás született: a középiskolában a társadalomismeret eltörlésével és az etika óraszámának változatlanul hagyásával romlott a helyzet, az általános iskolában viszont az óraszámot tekintve lényegesen javult. Elszánt küzdelem eredményeképpen a szakma kiharcolta, hogy megmaradjon a tárgy tartalma, az Erkölcstan és az Etika elnevezés azonban a szülőket, a pedagógusokat, médiát, de még az ellenzék oktatáspolitikusait is megtévesztette, hiszen a kötelezően választhatóvá váló erkölcstan alternatívája a hit- és erkölcstan. Bár ilyen választási lehetőség fejlett nyugati demokráciákban is előfordul, a mai hazai politikai kontextusban egésze másfajta jelentések és értelmezések alakultak ki.

Ez a hit-és erkölcstan valamint a világi erkölcstan fele-fele arányú választásában is megmutatkozik, hiszen ez az arány közel háromszorosa a rendszeres vallásgyakorlókénak. Tovább árnyalja a képet az, hogy a diplomás tanárok számának és hiányának pontos felmérése nélkül több, mint ezer pedagógust iskolázta be olyan 60 órás tanfolyamokra, mely komolyabb vizsga nélkül zárult, és az sem világos, hogy meddig és milyen feltételekkel taníthatják majd az erkölcstant. Szerencsére megmaradt a lehetőség a több tankönyv közötti választásra. A négy tankönyv közül az egyik nagyon gyenge könyv alaposan felborzolta a kedélyeket, a legjobbról viszont szinte senki sem szerzett tudomást, ugyanis az iskolák jelentős része két kiadóval szerződött az összes tankönyvre. Még tovább bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy mind az egyházi vezetők, mind a mérvadó keresztények közül sokan nem tartják szerencsésnek a kötelezően választható hittant, egyesek azért, mert úgy érzik, hogy a hittanosok kimaradnak az ember- és társadalomismeretből, mások azért, mert az iskolaitól féltik a gyülekezeti hittant.

A kötelezően válaszható hit- és erkölcstan vagy erkölcstan modell buktatói mellett – figyelembe véve a téma történeti, filozófiai, szociológiai, politikai és pedagógia aspektusait – elsősorban arról beszélgetnénk, hogyan lehetne legjobban kijönni ebből a felemás helyzetből, hogy lehetne a lehető legjobb minőségi hit- és erkölcstannal, valamint ember- és erkölcstannal megjelenni az állami iskolákban.

 

A beszélgetés résztvevői:

  • Biró Gyula tankönyvelemző, a Szent István Egyetem Pedagógiai Kar Gyakorló Iskola igazgatója,
  • Jakab György tankönyvszerző, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa,
  • Hajdú Zoltán Levente református lelkész hitoktató és erkölcstan tanár,
  • Homor Tivadar tankönyvszerző, tantárgypedagógus, az Emberismeret és Etika Tanárok Baráti Társaságának elnöke,
  • Kuslits Katalin tankönyvszerző, a Katolikus Pedagógiai Intézet munkatársa,
  • Márkus Gábor református lelkész, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója.

Moderátor: Kamarás István OJD az ember-és erkölcstan egyik kitalálója és gondozója

 

Ajánlott olvasmányok:

Géczi János, Kamarás István:  Honnan hová, embertan? In: Nagyítás. 20. sz. (V.19.) 1, 4-5. (2010)

Kamarás István: Javítható-e az „erkölcstan vagy hittan” elképzelés? Új Pedagógiai Szemle. 4-6. sz, 78-91 és  www.egyhazestarsadalom.hu/a-szenhataron-innen/egyeb-irasok (2012)

Kamarás István:  Miből van az a erkölcstan? Élet és Irodalom,  LVII. 14:12.  és www.kamarasistvan.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/

Kamarás István: Az “erkölcstan vagy hittan” buktatói és alternatívái. Egyházfórum, 28.3:9-16. és www.egyhazestarsadalom.hu/a-szemhataron-innen/egyeb-irasok

Kamarás István

Hanganyag (javított):Meghallgatás/Letöltés

Az előadáson készült videó:

 

Néhány kép az előadásról:

Legyen Öné az első észrevétel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..