Mit jelent az iszlám a közép-európai ember számára?
Jelen turbulens világunk információs ködében és az átpolitizált megközelítések kereszttüzében különösen fontos a tisztánlátás e kérdés kapcsán, amelynek bonyolult elágazásai többek között a főbb keresztény tanítások, a történelem, a civilizációk és a művészet szempontjából fokozottan hangsúlyosak.
Dr. Iványi Márton Pál arabista társadalomtudós, Szíriában hosszabban időt töltött kutató és számos vonatkozó beszámoló szerzője ismeretterjesztő tanulmány- és esszékötetével éppen ezeket járja körül. A kapcsolatok, különbségek és kockázatok közepette támpontokat kínál az iszlámról jelenleg és a jövőben folyó vitákhoz.
A tanulmány – kötet fejezet címei:
I. Képmás az iszlámban – a kereszténység és az iszlám vallás kinyilatkoztatásainak vélt vagy valós civilizációs összefüggései
(Az orientalizmus variációi és vallási orientációk – Az iszlám és az isteni – A teremtmények kategóriái az iszlámban – A saját képmásra teremtettség – a kereszténység felfogása és hittételei Istenről és emberről – A (római katolikus) krisztológia antropocentrikus alapfogalmai: incarnatio és kenószisz – A protestantizmus istenképe és a lutheri perspektíva – Az ortodoxia felfogása az isteniről – A vallásos világkép vélt vagy valós következményei – Nyugat és Kelet: eurocentrizmus és annak posztkoloniális kritikája)
II. Képmutató iszlám?
(Ikrāh, avagy a szunnita színlelés – A síizmus és a taqiyya – Mohamed próféta és a taqiyya helye a prófétai hagyományokban – A taqiyya alkalmazása és ennek korlátai – Univerzalitás vs. partikularitás)
III. Iszlámkép a „Közép-Keleten” és a Félhold felemás fénye – közép-európai viszonyulás az iszlám világhoz a kezdetektől a XX. századig
(vélt vagy valós történelmi alapok és a későbbi felépítmény – Középkori keresztesek vs. asszaszinok – Kettős ellenségek? Egyszerű kereskedők? Az izmaeliták helye a magyar szellemi életben – Mohács és a muszlim „áfium” – Küldött és küldetés )
IV. Dzsihád helyett közös erőfeszítés egy emberhez méltóbb világ megteremtésére
(Lelki erőfeszítés vagy „szentháború”? – A harctól Isten útján az „Iszlám Állam” állítólagos államiságáig? – Quo vadimus, hogyan tovább?)
V. Az origó és a parabola szárai
(a kötet főbb megállapításainak összegzése, és a vallásközi párbeszéd egyetemes jelentősége és bölcseleti indoklása)
Be First to Comment