Lehet-e Fórum a Zoomon Wildmann János „Korszerű hűségben” című könyvéről

A közgazdász-teológus szerző az egyházak kettős, vagyis nem evilági, spirituális, isteni, valamint evilági, emberi, szervezetszociológiai arculatát egyaránt halálosan komolyan véve arra a kérdésre keresi választ, hogyan maradhatnak az egyházak az elbizonytalanodás, az elvilágiasodás és az elvarázstalanítódás világában korszerűek és jézusiak egyszerre.

Ehhez szolgál jó eszközül gyakorlati teológiája, melybe szervesen bele van építve a társadalmi szövedékkel foglalkozó tudományok (köztük a politikatudomány és a szervezetszociológia) ide vonatkozó tudása. Így aztán az olvasó, légyen ő akármilyen felekezetű vagy éppen nem hívő, belefeledkezhet a keresztény intézményesség mozgalmas és izgalmas történetébe, az egyházak életét is átszövő és áthidalhatatlannak tűnő ellentétek megoldásával próbálkozó, és az olvasót további töprengésre serkentő nagyon is gyakorlatias gondolatkísérletekbe.

Wildmann gyakorlati teológiája olyan kérdésekre is választ keres, mint hogy mit kezdjünk az egyházak (nemkülönben mi magunk) az értékrendek zavarba ejtő átalakulásával,  általában az intézmények, de különösen az egyházi intézmények válságával, a különféle ideológiák szakralizálódásával, a vallás ideológiává válásával, az egyházpolitika átpolitizálódásával, a rohamos technológiai fejlődés viharában szédelgő jámbor vallásossággal, a közösségi és intézményi érdekek, a hagyományhoz való hűséges ragaszkodás és a szüntelen reformálás, az intézmény és a karizma egyensúlyának kialakításával.