Press "Enter" to skip to content

2014. április 14.
A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme

Az Egyház és Társadalom Lehet-e? Fóruma  a tavaszi félév utolsó három alkalmát egyetlen kérdéskörnek szenteli: vizeinknek.

2014. április 14-én kivételesen nem a szokásos helyen (Deák tér 4. 1. em. Gyülekezeti nagyterem) lesz a Fórum, hanem ugyanazon bejáraton bejutva balra, a templomban. 

A vízből nem csak sokkal jobban, gazdagabban is élhetnék – állítják sokan, viszont ennek érdekében alig teszünk valamit. Jelentős társadalomtörténeti előzményei mellett, illetőleg a folyamatos köz- és pártpolitikai viták közepette a kérdéskör három nemzetgazdasági szempontból racionális vonatkozását szeretnénk vizsgálni: vizeink mint természeti erőforrással kapcsolatos kérdéseit, mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit, és vizeink környezetvédelmi jelentőségét. E három kérdéskört, természetesen, nehéz egymástól elválasztani, hiszen a folyami vizet mint energiahordozót, csak a környezetgazdálkodás egyik elemeként lehet tárgyalni. Ugyanaz a helyzet, a vízzel, mint a mezőgazdasági fejlődésünk kulcsával. Az ártéri mezőgazdálkodás szorosan összefügg a folyami vízgazdálkodással, nem is beszélve a vízelvezetés-tározás összefüggéseiről, és vizeink éghajlati hatásaitól.

 

 2014. április 14. A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme

A mai magyar mezőgazdaság termelékenysége minden összehasonlításban roppant alacsony. Két okot szokás felsorolni: a stabil agrárpolitikai környezet és az agrárstratégia hiányát, illetőleg a magyar mezőgazdaságba az alkalmazott technológiákon keresztül és egyéb módon bevitt tudás korszerűtlenségét. Mindehhez kapcsolódik az öntözési lehetőségeink szinte teljes kihasználatlansága. Manapság már a korábban jól működő öntözőrendszerek is javarészt működésképtelenek (részben az elmaradt karbantartások és a fejlesztések miatt). Kihasználatlan például a jelentős termálvíz kincs is. Ha ehhez hozzá vesszük a már említett éghajlatváltozások hatását, alighanem nyilvánvaló, hogy egészen új alapokra kell helyezni a problémák megoldását.

Előre felkért hozzászólók:

A Fórumhoz előkészítő olvasmányként ajánljuk:

2014. május 19.  A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja

2014. június 16. A víz mint természeti erőforrás

 

A Lehet-e? fórum célja a tematizálással

Fórumunk nyilvánvalóan nem tud vállalkozni olyan kérdések megoldására, amelybe az államigazgatás bicskája is folyamatosan beletörik. De arra igen, hogy a társadalmi nyilvánosságban segíti a probléma átlátását..

Az elmúlt öt évben működött egy erős szakmaiságot képviselő, az államigazgatásban dolgozókból álló civil csoportosulás, az Aqua Regia Kék Szalag Bizottság, amely a fent említettekkel teljesen hasonló témák előterjesztésén fáradozott.. Mivel nem sikerült érdemi eredményt elérnie 2013 őszén megszüntette magát.. Ennek egyszerű oka volt: minden ágazati döntés racionálisnak volt tekinthető, együttesen azonban a legteljesebb irracionalitás uralkodott.

A kérdés tehát az, hogy van-e esélye a társadalmi nyilvánosságon keresztül elérni azt, hogy a vízügy a maga rendszerszerű egységben szemlélve, a tudományos és az üzleti világ jó irányú és jól irányított együttműködésével, a szőnyeg alá sepert problémákat a felszínre hozva alternatívákat felvázoló racionális társadalmi döntések szülessenek? Nem tudjuk. Ám ez nem lehet akadálya annak, hogy civilként, vagyis nem szakemberként, nem döntéshozó politikusként felkészülhessünk arra a lehetetlen!? esetre, ha ismereteink, véleményeink fontossá válnának. Ennek előfeltétele, hogy gyakoroljuk: a magunk igaza nem az egyedül üdvözítő, csupán a születendő jó kompromisszum egyik eleme.

horányi özséb

Hanganyag: Meghallgatás/Letöltés

Az előadáson felvett videó:

Képek a fórumról:

3 hozzászólás

  1. Biró Sándor Biró Sándor 2014.04.12

    Köszönöm az előadás(-ok) közlését. Lehetőségeimhez mérten igyekszem részt venni. Üdvözlettel: Biró Sándor 2014.04.12.

  2. dr. Rigó Mihály dr. Rigó Mihály 2014.06.27

    A kulcsmondatot Gábor Dzsingisz úr mondta ki az előadás 1:45:00 időpontja körül kb. így:
    A földmoratórium A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG VISSZAMARADÁSÁNAK garanciája. EZ AZ UNIÓ ÉRDEKE.
    A három előadó ennek súlyos következményei egy részét sorolta fel. Ez az ok, bajok listája pedig az okozatok listája!
    Mi nem termelőnek, hanem piaci feleslegeik felvásárlónak kellettünk az EU-nak!
    Amíg ez az igyekezet meg nem változik, sajnos marad a mai nyomorúságos helyzet.
    Azt lenne tudni, hogy az EU miért nem köti ki azt, hogy mit és mennyiért hajlandó tőlünk átvenni, a többit pedig engedje megteremni és másutt eladni!
    Miért fojtja le a magyar mezőgazdaságot?
    E kérdés nyilván naiv, hiszen ott van például a hatalmas francia mezőgazdasági érdek, melyhez az EU mezőgazdasági szabályozását igazítják.
    Ha pedig nem kell a mezőgazdasági termék, akkor nem kell az öntözés sem!

    Másrészt:: ha a magyar föld értéket termel, akkor nem lehet üveggyöngyért “megvenni”! Már pedig nagyon fáj a foguk a magyar földre is! Meg kell tehát mutatni azt a magyar földművesnek, hogy bármibe fog bele, legyen az növénytermesztés vagy állattenyésztés, az veszteséges lesz! Csak hagy szabaduljon önként a földjétől, minél előbb!

    Jó lett volna még arról is hallani, hogy ha Hollandiában a föld nem része a szabad tőkének, tehát nem spekuláció tárgya, akkor a nagyon demokratikus nyugat szerint a magyar föld ugyan miért az? A legnagyobb gyarmatosítók alapította EU nem felejtette el erőforrás-kivonó, más népeket kifosztó tudását, ma is ezt teszi, csak kissé nehezebben észrevehető módon.
    Üdvözlettel:
    Rigó Mihály

Hozzászólás a(z) dr. Rigó Mihály bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .