2014. június 16.
A víz mint természeti erőforrás

Az Egyház és Társadalom Lehet-e? Fóruma  a tavaszi félév utolsó három alkalmát egyetlen kérdéskörnek szenteli: vizeinknek.

A vízből nem csak sokkal jobban, gazdagabban is élhetnék – állítják sokan, viszont ennek érdekében alig teszünk valamit. Jelentős társadalomtörténeti előzményei mellett, illetőleg a folyamatos köz- és pártpolitikai viták közepette a kérdéskör három nemzetgazdasági szempontból racionális vonatkozását szeretnénk vizsgálni: vizeink mint természeti erőforrással kapcsolatos kérdéseit, mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit, és vizeink környezetvédelmi jelentőségét. E három kérdéskört, természetesen, nehéz egymástól elválasztani, hiszen a folyami vizet mint energiahordozót, csak a környezetgazdálkodás egyik elemeként lehet tárgyalni. Ugyanaz a helyzet, a vízzel, mint a mezőgazdasági fejlődésünk kulcsával. Az ártéri mezőgazdálkodás szorosan összefügg a folyami vízgazdálkodással, nem is beszélve a vízelvezetés-tározás összefüggéseiről, és vizeink éghajlati hatásaitól.

2014. április 14. A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme

2014. május 19.  A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja

2014. június 16. A víz mint természeti erőforrás

A víz soktulajdonságú, földi körforgásában páratlanul egységes, mindent átfogó, mindent közvetítő jelenség (entitás?). Megítélése korszakonként változó: a folyami civilizációk társadalmai számára az árvíz volt a vízkészlet-gazdálkodás tárgya. Ma a vízdíjat fizető polgár a csapból folyó vizet tekinti készletnek. Általában nem ott, és nem akkor van jelen, amikor és ahol az ember számára megfelel. Ezért helyenként az árvizek megelőzésére, máshol a vízhiány ellen avatkozunk be természet rendjébe. A beavatkozások szükségszerűen nagyok, érintik az ökoszisztémát, és rendkívül hosszú időre határozzák meg egy térség állapotát. Az elmúlt száz évben számtalan nekibuzdulás holt hamvába (energiatermelés, hajózás, rizstermesztés stb.). Másfelől voltak a közmegítélés szerint sikeres fejlesztések, pl. a Tisza-tó. A látszólag racionális döntéseknek gyakorta, látszólag irracionális akadályai támadtak és viszont. Az irracionalitásokat célszerű volna felszínre hozni, különösen, hogy a klímaváltozás, az emberi vízhasználatok olyan holnapi veszélyeket sejtetnek, amelyekre mind gazdaságilag, mind mentálisan készülni kellene.

Felkért szakértők:
Reich Gyula, Mayer István, Fejér László

A fórum idején online közvetítés lesz; részleteiről ugyancsak tájékozódhat az Egyház és Társadalom Lehet-e? rovatában.

Ajánlott olvasmány:

Fejér László:  A Kiskörei tározótól a Tisza-tóig 

Ajánlott videó:

Reich Gyula: Vízmérnökség napjainkban (Zielinski Szilárd Konferencia, 2012)

Ajánlott esemény:

X. tájtörténeti konferencia: A vízgazdálkodás története a Kárpát-medencében, Baja, 2014. június 19-21.

 

A Lehet-e? fórum célja a tematizálással

Fórumunk nyilvánvalóan nem tud vállalkozni olyan kérdések megoldására, amelybe az államigazgatás bicskája is folyamatosan beletörik. De arra igen, hogy a társadalmi nyilvánosságban segíti a probléma átlátását..

Az elmúlt öt évben működött egy erős szakmaiságot képviselő, az államigazgatásban dolgozókból álló civil csoportosulás, az Aqua Regia Kék Szalag Bizottság, amely a fent említettekkel teljesen hasonló témák előterjesztésén fáradozott.. Mivel nem sikerült érdemi eredményt elérnie 2013 őszén megszüntette magát.. Ennek  egyszerű oka volt: minden ágazati döntés racionálisnak volt tekinthető, együttesen azonban a legteljesebb irracionalitás uralkodott.

A kérdés tehát az, hogy van-e esélye a társadalmi nyilvánosságon keresztül elérni azt, hogy a vízügy  a maga rendszerszerű egységében szemlélve, a tudományos és az üzleti világ jó irányú és jól irányított együttműködésével, a szőnyeg alá sepert problémákat a felszínre hozva alternatívákat felvázoló racionális társadalmi döntések szülessenek? Nem tudjuk. Ám ez nem lehet akadálya annak, hogy civilként, vagyis nem szakemberként, nem döntéshozó politikusként  felkészülhessünk arra a lehetetlen (!?) esetre, ha ismereteink, véleményeink fontossá válnának. Ennek előfeltétele, hogy gyakoroljuk: a magunk igaza nem az egyedül üdvözítő, csupán a születendő jó kompromisszum egyik eleme.

horányi özséb

Hanganyag: Meghallgatás/Letöltés

Az előadáson felvett videó:

Hozzászólások

  1. Ujhelyi Géza mondta:

    A két fórum előadásai, hozzászólásai alapján bennem az kérdés fogalmazódott meg, hogy lehet-e , hogy a társadalom nem ismeri fel, hogy mennyire saját érdekei ellen cselekszik, ha továbbra is lemond a hazai vízkészletek felhasználásában adott lehetőségek kihasználásáról:
    • A „vízkormányozás” adta lehetőségekről
    • A homokhátság kiszáradásának megoldási lehetőségeiről
    • A Duna hajózhatóságának rendbe tételéről
    • Az árvízi védekezés könnyebbé tételéről
    • A medermélyülés okozta problémák megoldásáról
    • A Szigetközi vízszint problémák rendbe tételétől
    • A vízenergia, mint a legolcsóbb megújuló energia termelés kihasználásáról
    • Az előbbiek megteremtéséhez szükséges Európai Támogatások megszerzéséről
    • A fentiekben rejlő hazai hozzáadott értékek igénybevételéről
    És végül is a fő kérdés hogyan lehetne erre a közvéleményt rávezetni, hogy végül is ne tekintse ezeket a témákat „ tabu”- nak és lépjen is a megfelelő megoldások irányába.
    2014. 06.18
    Ujhelyi Géza
    aranydiplomás gépészmérnök

  2. dr. Rigó Mihály mondta:

    Véleményemet itt írtam le:

    http://www.mernokkapu.hu/fileok/2/vizlepcso.pdf

  3. dr. Rigó Mihály mondta:

    A politikától való elválasztásra az irodalom terén is van szándék!
    Erről is szól az alábbi beszélgetés:
    http://mno.hu/magyarorszageloben/allami-kituntetest-kapott-takaro-mihaly-1243402

  4. dr. Rigó Mihály mondta:

    A véleményem második részét, gyakorlatilag az első folytatását ide írtam:

    http://www.mernokkapu.hu/fileok/2/Rubikon1.pdf

    Szeretném mindkettőt szíves figyelmükbe ajánlani.
    RM

  5. Rigó Mihály mondta:

Hozzászólás beküldése

*