Hozzászólások

Emailben érkezett:

Laborczi Géza ref. lelkész hozzászólása a Fórum konzervativizmus vitájához:

Köszönöm a tegnap esti Lehet-e fórumot, jó beszélgetés volt, lehetett belőle tanulni, segítette az eligazodást sok szinten. Nagyon jók voltak a meghívott beszélgetőtársaid is. Egyetlen véleményre szeretnék reflektálni: Balázs Zoltán a beszélgetés adott pontján sommásan alacsony színvonalúnak nevezte a hazai egyházak teológiai munkáját. Ez egyrészt erősen általánosító megjegyzés, mert a teológiai munkát csak az egyes egyházak helyzete szerint szabad mérlegelni: katolikus, református, evangélikus. Másrészt én evangélikus lelkészként úgy látom, hogy bármelyik felekezetet veszem alapul, még a kommunista időkben is születtek fontos írások. Ezek akkor is jelentősek, ha nem kerültek be az adott egyház hivatalos teológiai gyűjteményébe.

Balázs Zoltán válasza:

Tisztelt Laborczi úr,
köszönöm a dicséretet és a kritikát is. Sajnos nagyon tág kérdésre nehéz nem sommás választ adni. A legnagyobb hiba inkább az, hogy a kelleténél kevesebbet tudok erről. De azt azért tudom, hogy ‘írások’ születtek ugyan, ezek akár fontosak is lehettek, de a teológia mégis csak a jelentős, maradandó monográfiákban létezik igazán, és ilyenek nemigen vannak. A katolikus világban biztosan. Nyíri Tamást szokták idézni, de sajnos őt is nagyon lefoglalta, amennyire emlékszem, az idióta és kötelező ‘párbeszéd’ a marxizmussal, valamint a szintén munkaköri kötelesség, a filozófiatörténetírás. Rózsa Huba, Farkasfalvy Dénes Írás-értelmezései persze kitűnőek, Bolyki Tamást is nagyrabecsülöm. Amúgy a beszélgetésben magam is pontosítottam, elsősorban a politikai teológiára szűkítettem az állításomat, ha jól emlékszem, és hát itt az uralkodó ideológia végképp nem engedett (volna) értelmes újítást. Legföljebb szegény jó Bulányi György írásait idézhetném, mint nonkonform gondolkodást, de azok meg nagyon provinciálisak. Viszont boldogan fogadok minden tartalmi korrekciót, sosem lehet tudni, honnan érkezik fontos új forrás.
Balázs Zoltán

Még két részlet…

… Rudival volt még egy igen nagy élményünk 44-ben. Persze nálunk volt, amikor berepülési veszélyt mondott a rádió, meg németül elmondta, leírom, ahogy mondta „ahtung, ahtung lihtspile, krokodil grósz, mió, mió Budapest, közép-nyugat” majd „grószflige alarm Budapest” Közép-nyugat a Balaton északi medencéje volt. Na, tudtuk Pestet fogják bombázni. Én le akartam menni az óvóhelyre, de Rudi azt mondta, menjünk fel a gelázsra (Gellért hegy). Még megkérdezte „talán félsz”, hát hogy félnék, még ilyent kérdezni mondtam, és már indultunk is.
Persze ha tudtuk volna milyen dolgokban lesz részünk nemsokára, inkább az óvóhely mélyére mentünk, volna, mint a gelázsra. Az amerikai terrorbombázók Olaszország felől jöttek, és a Balaton északi medencéje fölött gyülekeztek. Innen észak felé repültek, Budapestet észak felől támadták meg a szemetek.
Mi persze mire ezek ide repültek, mi is fel értünk a Citadella mellé, ott volt fel állítva 8 magyar boforc (légvédelmi ágyú). A bakeszok rohamsisakban, derékig meztelenül álltak az ágyúk mellett és az eget nézték. Egyszer csak észak felé nézve rémülten láttuk a rengeteg négy hajtóműves Liberátort, repülőerődöt.
Az volt a szokás, hogy szembe soha nem lőtték a gépeket, csak utánuk, illetve oldalról, nehogy valamelyik az ütegekre szórja a bombáját. Mi ketten igen csak meg voltunk szeppenve Rudival, amikor az üteg közepén álló tiszt magasra tartott zászlóját leengedte és a 8 boforcot egyszerre elsütötték. Én térdre estem, Rudival nem tudom mi történt, csak megpörkölődött a szemöldöke, lehet, hogy éppen rá akart gyújtani.
A terrorbombázók a Soroksári úti Fantó olajfinomítót szórták meg egy szőnyeggel. Láttuk lentről, hogy egy gép egy nagy kört húz a többi előtt az égre. Amikor a gépek ebbe belerepültek célzás nélkül, leszórták bombaterhüket. Leírni nem lehet, amit láttunk. Olyan magas lángnyelvek csapódtak az ég felé, mint amilyen magas volt a Gellért hegy.
A katonák kiabáltak nekünk, hogy álljunk be egy bódé mellé, hiszen valósággal ciripeltek a felrobbant légvédelmi gránátok repeszei. Egyszer csak a katonák „fedezékbe, hasra” parancsra levágták magukat a földre, nekünk is ordítottak, földre fiuk. Akkor láttuk, hogy egy Liberátor lövést kapott, és a Vár irányából egyenesen felénk tart, majd elkanyarodik Budaörs irányába, és arrafelé csapódott a földbe. Még láttunk egy-két katonát ejtőernyővel kiugrani. Gondolom micsoda vadászat volt utánuk, meg is érdemelték a szemetek, mert annyi keserűséget, amit csináltak a szegény magyar népnek arra nincs megbocsátás.
Hát így végződött nagy kalandunk Rudival.

———————-

Abban az időben még nem volt a házakba bevezetve az ivóvíz. A Vörösmarty utca sarkán volt egy közös vízcsap, ide jártunk ivóvízért. Itt aztán ment a pletyka az amerikai pilótákról. Elmondták öreg nénik, hogy látták a néger pilótákat, amint nevetve szórták le a bombákat. Elmondták, hogy robbanó töltött tollakat dobáltak le, amikor hozzányúltak, felrobbant. Na, ezek igazi marhaságok voltak, hiszen a 6-8 ezer méter magasan repülő Liberátorokat látni alig lehetett nem, pedig a röhögő négereket. A jenkik alacsonyan nem szálltak, legfeljebb, ha tévedésből, véletlenül kilőtték őket. Így a töltött tollak sem állták meg helyüket.

Egy alkalommal egy kilőtt gép pilótáját valahol elfogták Soroksár-Újtelepen. Ezt a szerencsétlen frátert meg akarták lincselni. A Vörösmarty utcán kisérték a városházára. Szegény Papi, mint légóparancsnok, meg Karcsi bácsi, kardlapja, meg kutyája alig tudta megvédeni, a fickót, állítólag néger volt. Köpdösték, lótrágyát vagdaltak hozzá, kővel dobálták. A néger angolul bömbölte, hogy hadifogolynak számít, és nem szabad bántani, állítólag valaki tudott valamicskét angolul, és fordította, magyarra. Akkor már alig látott, mert egy lógombóc pont arcon találta. A Városházán már várta az SS, és elvitte, a néger sírva könyörgött, hogy ne adják át az SS-nek, de azok megkötözték, és irgalmatlanul elvitték. Mondjuk meg őszintén, meg is érdemelte…

Úgy az ötvenes években Szombathelyen volt egy végállomásunk, egy öreg nyugdíjas vasutasnál laktunk az állomás közelében. Ő mesélte, hogy a háború után, amikor már lehetett utazni egy volt amerikai pilóta, aki a szombathelyi székesegyházat eltalálta bombájával ide utazott, és kifizette a templom újjáépítését. Állítólag egy jenki milliomos gyereke, és bántotta a lelkiismeret a rombolásért. Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem, a házi bácsi kőkeményen állította, hogy így történt.

Spiró György a gondolatait azzal kezdi, hogy 40 év alatt elévülnek a tapasztalatok, nem öröklődnek…

Megpróbálok egy picit segíteni. Nemrég megtaláltam egy roncs számítógépben a 91 éves korában elhunyt Apukám naplóját, melyben írt a Fegyvergyár bombázásáról. 1944-ben 17 éves postanövendék volt.

1944. április harmadika éppen úgy kezdődött, mint a többi nap. Reggel együtt jöttünk be pestre a Mamival. Ő ment a patikába, én mentem a 72-esbe dolgozni. Úgy 9 óra körül berepülési veszélyt jelzett a rádió, majd mio-mio Budapestet mondott, de akkor még nem tudtuk, hogy ez mit fog jelenteni. Rövidesen megszólaltak a szirénák, légiriadót fújtak. Lementünk az óvóhelyre. A nyakunkba akasztott „dögcédulát” az óvóhelyen leadtuk az ügyeletesnek, ő dobozba téve beletette a páncélszekrénybe. Nemsokára hatalmas robbanások zaja hallatszott kintről. Bezárták az óvóhely vasajtaját, semmit nem hallottunk. A légiriadót fél 12 körül fújták le. Miután megkaptuk a dögcédulát, már a lépcsőházban láttuk, hogy óriási füst terjeng a város fölött. A villamosok nem jártak, az emberek majdnem fejvesztve rohangáltak az utcákon. Jött a hír irtózatosan megszórták Pest déli, és északi részét. Városrészek lettek egyenlővé, a földdel. Valaki jött, és elmondta, hogy a Rákos-rendező pályaudvart, és Zugló egy részét bombázták le. Az igazi nagy pusztulás azonban Erzsébet északi részén volt.

A hivatalból nyomban hazaengedtek mindenkit. Gyalog indultam haza, de előtte bementem a patikába a Mamihoz. Azt mondta valami nagyon nagy baj, lehet Erzsébeten. A „gazda”, a patikus, őt is elengedte. Együtt vágtunk neki az igencsak hosszú útnak. A villamosközlekedés szünetelése miatt ezrek, és ezrek vánszorogtak az utcákon. Hatalmas por, és füst terjengett a város fölött. A Soroksári út, és Haller utca sarkán egy pillanatra benéztünk a Manci nénihez. Irtózatosan meg volt ijedve. A Fegyvergyár mellett még semmi nyoma nem volt a pusztulásnak, de amint elértük a gyár túlsó, Erzsébet felőli végét, a kerítéstől néhány méterre volt az első bombatölcsér. A gyár, amit le akartak bombázni egy találatot sem kapott. Iszonyatos volt, ami ezután következett a Kossuth Lajos utcáig. Csak a Soroksári út közepén lehetett menni a romok miatt. Halottak, ellátatlan sebesültek feküdtek a házak romjai között. Síró, jajveszékelő emberek zokogásától voltak hangosak a romok. Más emberek átkozódtak, átkozták Amerikát, hogy a legszegényebb emberektől vették el parányi kis otthonukat, pici vagyonkájukat. Egy fa ágain a beleinél felcsavarodva lógott egy ló, amit a légnyomás oda feldobott, másutt lovak kóboroltak gazdáik nélkül az utcán. Kutyák vonyítottak félelmükben. Minden ember piszkos, poros, koszos, rongyos volt. Ezek az emberek a szörnyű bombázást a szabad ég alatt ide-oda rohangálva, menekülve élték át. Az első hullám után, negyed óra múlva érkezett a második hullám, ami a legborzasztóbb volt. A romok alól előmászó szerencsétlen tömegre ekkor repeszbombákat dobtak, hogy több legyen a sebesült, és ne tudjanak tüzet oltani, másokon segíteni. Egyetlen ép ház nem, maradt, ameddig a szemünkkel elláttunk.

Mamival nem tudtunk szóhoz jutni, csak mentünk a romokon keresztül. És ekkor a Kossuth Lajos utca sarkán szembe találtuk magunkat Papival. Döbbenet, ahogy kinézett. Koromfekete haja őszes lett. Piszkos, poros, rongyos, ruhája több helyen elszakadva. A legszörnyűbb az volt, hogy nevetett mindenen. Elmondta, hogy az első hullámban a városháza, pont középen a két torony között, bombatalálatot kapott. Az óvóhelyről nem lehetett kimenekülni. Ő, mint légóparancsnok köteles volt a menekülést valahogy megoldani. Kinyitották a vészkijáratot, és azon akartak kibújni, de a vészkijárat szűk volt, és a Papi beszorult, se ki, se be. Ekkor jött a második hullám, és ő beszorulva nézte végig, ahogy a menekülő emberek között robbantak a repeszbombák, és ordítva, átkozódva, imádkozva fetrengenek a sebesültek a földön. Szegény Papi jó, hogy nem bolondult meg. Együtt mentünk ki Pacsirtára. Ott semmi nem volt csak a nagy félelem. Szebeni néni félholt, még beszélni sem tudott jóformán.

Rémülettel vártuk az éjszakát. Már este 8 órakor berepülési veszélyt mondott a rádió. 10 órakor megszólaltak a szirénák. Átmentünk a Fischer bácsiékhoz. Ők egy kis üzlethelységben laktak két házzal arrébb tőlünk a villamos váltónál. Elől suszter üzletük volt, hátul laktak. Fischer bácsi púpos, élettársa Mátés néni, csendes idős asszony. Nagyon jóban voltunk velük.

A gépek elég hamar megérkeztek. Fényszórók villantak fel egy-egy pillanatra. Boforcok, meg gépágyúk lövöldöztek, majd a gépek tompa morajlása hallatszott. És leszórták a bombákat. Ismét célt tévesztettek a bombák, vagy nem is akarták talán a fegyvergyárat lebombázni? Most a papírgyárat, és környékét érte a bombázás. Kint, a Pacsirtán is lehetett látni a lángokat, ahogy a gyár égett. Én úgy féltem, hogy a tenyeremben nyomtam a körmömet a bőrömbe, és vérezni kezdett. A légiriadót éjjel egy órakor fújták le. Amikor az összes gép elhagyta az ország légterét a Juta-dombon egy fényszórót bekapcsoltak függőleges fénnyel, teljes fényerővel. Ami legalább 20 kilométer magasba felvilágított. Ezzel jelezték a légvédelmi ütegeknek a berepülés végét.

Reggel gyalog jöttünk be Pestre, mert a villamosok nem jártak. Egy hétig szünetelt a villamosközlekedés, utána sokáig egy áramfejlesztő dízelvillamos mozdony fejlesztette az áramot a Közvágóhídnál. A Fegyvergyár ma is áll ugyan úgy, mint a légitámadások előtt, soha egyetlen egy bomba nem találta el. Jó mi?

[…] A víz mint természeti erőforrás […]

[…] Történelmi traumáink és a gyász […]

Idézzük a Teremtés könyvét:

“1,27Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. 28Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.”

“2, 22Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 23Az ember így szólt: „Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett. 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.”

Az emberi méltóság alapja Istenképűségünk, az, hogy az Írás szerint Isten képmásai vagyunk, etáltal mintegy az Isten nagyságának és végtelenségének leképződései. Részt veszünk a teremtés művében, amennyiben az isteni teremtéssel összhangban cselekszünk, ez Istenképűségünkből eredő kiváltságunk és feladatunk. Ehhez megkaptuk az egész teremtett világot.

Isten férfiakat és nőket teremtett a saját képmására, nem-binárisokat nem teremtett az Isten a saját képmására. A férfiak és nők ketten egy testté lesznek az élet továbbadása által, az isteni teremtés rendje szerint. Két férfi vagy két nő nem válik egy testté a Szentírás szerint és nem járul hozzá az Istentől kapott feladat beteljesítéséhez, azaz a teremtés művének folytatásához.

A mi feladatunk és felelősségünk, hogy megfeleljünk az Isten által adott feladatnak. A méltóságunk alapja az, hogy Istentől származó feladatunk van. Aki ezt a feladatot elutasítja: az magát Istent utasítja el, így emberi méltósága értelemszerűen sérül. Az ilyen ember bűnben él, amely alól csak az Istennek szentelt élet adhat feloldozást.

A Teremtés könyve továbbá világosan utal a férfi és nő életre szóló közösségére, mint ami az isteni teremtés művének része: “2, 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” A Szentírás olvasatában nem emberi hóbort vagy kreàlmány a házasság, hanem egyenesen a Teremtés művéből ered, mint annak természetes és logikus része. A szövegrész ferfiről és nőről beszél, vagyis megnevezi a házasság alapvető kereteit, igy a szerzök hiába probálják szépiteni, hogy a Szentírás csak a házasság tartalmáról szól.

Aki a Szentírast megtagadja vagy elferdíti, az bajosan nevezhető másnak, mint eretneknek.

T.Cím,
Minden út Rómába vezet. Most a kezdetekhez, az 1957 március 25-én Rómában aláírt, a mai Európai Unióhoz vezető Európai Gazdasági Közösséghez. Európa jövőjéről folyó nemzetközi és hazai vita alapkérdése: Európai Egyesült Államok vagy Szuverén Nemzetek Szabad Együttműködése ? Az alapító atyák akarata ellenére hogyan válhat a jószándékú, évtizedes békét és prosperitást hozó gazdasági együttműködés erőszakos ideológiák kulturális-politikai gyarmatosító terepévé, egy , a náci és bolsevik diktatúrák rémtetteiből semmit nem tanuló ,eszközeit mai is használó, Európai Birodalom létrehozásának rémisztő terepévé ? Mit szólna ma Bibó és örököse? Hagyatékából a mai folyamatok nehezen vezethetők le.
Üdvözlettel

[…] említett, Balatonszárszón rendezett Akadémia Napok első két napján elhangzott előadások erre a linkre kattintva érhetők […]

[…] 2014. december 15-én Kurucok és labancok – a magyar nacionalizmus természete címmel már foglalkoztunk ezzel a témával, az előadó Gerő András történész volt, itt lehet meghallgatni. […]

KELLENE TANÍTANI A MAGYAR ISKOLÁKBAN EGY BIRODALOMTAN NEVŰ TANTÁRGYAT.
VOLT ITT TATÁR, TÖRÖK, HABSBURG, OROSZ, NÉMET, SZOVJET BIRODALOM. ALAPOSAN KI LETTÜNK KÉPEZVE.

MINDEN ESETBEN TALÁLTAK EZEK A MOCSKOK MOCSKOS HAZAI KISZOLGÁLÓKAT, KOLLABORÁNSOKAT, MINT AHOGYAN MA IS. EZEK IS HASONLÍTANAK EGYMÁSRA.

MOST PEDIG MEGKAPTUK AZ EU-T KÖVETKEZŐKÉNT, MELY EGYRE
TÖBBSZÖR KIMUTATJA BIRODALMI JELLEGÉT.

NOS, EZEK A BIRODALMAK NAGYON HASONLÍTANAK EGYMÁSRA. LÁSD BREZSNYEV – DOKTRINA ISMÉTELT MEGJELENÉSÉT, A KÜLÖNFÉLE KÉNYSZERÍTŐ, ZSAROLÓ ESZKÖZEIKET AZ IGAZODÁST TAGADNI PRÓBÁLÓK ELLEN.
lEHETNE MIT TANÍTANI!

HOL VAN ITT AZ ÖNRENDELKEZÉS? MONDJUK: MIT KERES AZ USA PL. AFGANISZTÁNBAN?

MEG LEHETNE MUTATNI, HOGY MIKÉNT PRÓBÁLTUNK ELLENÜK FELLÉPNI.
MIT LEHET EZEKBŐL A MÁRA TANULNI?
IDŐBEN FEL KELLENE ISMERNI E PARAZITÁKAT!
RM

Gyerekkorom ota zavart a megbunhodte szo a himnuszban. Annak hasznalata egy beismerese esetleges multbeli buneinknek es soha nem tudtam mik voltak azok.

Megszenvedte mar e nep lett volna a helyes kifejezes (elnezest Kolcsey Ferenc). Mert a magyar nep szenvedeset viszont nagyon jol ismertem es az folytatodik.

A jovendo elore valo megbunhodeset pedig logikatlannak tartottam. De lehet, hogy Kolcsey megelozte korat es a buntudat kultura mai vilagjelensegere gondolt?

Komzsik Lajos

Kövérrel sosem szoktam egyetérteni, az egyének esetében a bűn bevallása, a bűntudat igen fontos, de a kollektív bűntudat indokolatlan, pláne országos méretekben. Ami az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokban folyik e téren az szerinem történelmietlen és indokolatlan és félrevezető.

Példa erre a gyarmatosítás egyoldalú bemutatása. Persze voltak rabszolgakereskedők is, és nem is védem az indiai stb. módszereket, de a gyarmatosítás egy elkerülhetetlen folyamat volt, nem lehetett Afrikát nem felfedezni. Szóval szememben a gyarmatosítás nem egy eleve elítélendő szörnyűség.

„A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit”, írja pl. Schmidt Mária.
Nagy-Britannia valóban egykor egy világbirodalmat hozott létre és működtetett. A 17.
században kezdődő gyarmatosítás, Ázsia és Afrika nagy részének földrajzi feltárása, majd
brit, francia, holland, olasz, belga és portugál irányítás alá helyezése, tele volt bűnökkel,
piszkos eseményekkel, embertelenséggel és rablással, de sok pozitív hozadéka is volt. „A
fehér ember terhe” nem volt egyenlő a Marx és Lenin által leírt és joggal elítélt
kizsákmányolással. Felszámolta a kannibalizmust, a rabszolgakereskedelmet, az éhinségeket és járványokat, a helyi törzsi háborúkat. Utakat és vasutakat épített, bányákat nyitott, fogyasztásra és exportra alkalmas terményeket és termékeket állított elő. A gyarmatosító hatóságok sokfelé még valamiféle paternalisztikus politikai szerepet is adtak a bennszülött lakosságnak, elsősorban annak hagyományos vezetőinek. De a gyarmatok növekvő számú tanult rétege és a reájuk hallgató tömegek elégedetlensége, a gyarmatosítás vallási vagy baloldali alapú elutasítása, majd a hidegháborúban a szovjet blokk propagandája a 20. század végére felszámolta a gyarmati rendszert – az esetek többségében önkéntes alapon, erőszakmentesen. Az eredmény enyhén szólva vegyes lett, de sem ezért, sem a régi korok maitól gyökeresen eltérő mentalitásáért nem szabad a ma élő generációkat vonni felelősségre.

Jeszenszky Géza

Javaslom meghallgatni egy korábbi, 2018.11.21-ifórumunk rövid részletét, melyben Siklaki István szociálpszichológus a neuroendokrinológiai fejlődés és a homoszexualitás kapcsolatáról mond rendkívül érdekes, elgondolkodtató dolgokat. A rövid előadást erre a linkre kattintva lehet megnézni: https://youtu.be/ls_RJFrTJwM?t=110

Az esemenyen kifejeztem ellenvetesemet a magyar futtball valogatott egyik kapusanak a kevert hazassagokrol akkoriban megtett hozzaszolasaval kapcsolatban. A resztvevo liberalis szemelyek nem ertettek egyet velem. Egy reszuk a “mindenkinek joga van a sajat eletvitelehez” velemennyel, masik reszuk pedig egy “mindenkinek joga van a velemenyet elmondani” vedelemmel ervelve. Szerintem mindket oldal nagyon sulyos logikai hibaval rendelkezik.

A sajat eletvitellel kapcsolatos velemeny egyszeruen jogi alapon nem vedheto: Magyarorszagon a mai torveny szering a hazassag az egy ferfi es egy no kozott tortenik, egy allaspont amivel a magyar lakossag magas tobbsege egyetert. A velemeny es szolas szabadsagi erveles pedig kizarolag akkor alkalmazhato ha az multilateralis. Sajnos a szolas szabadsag manapsag egyre inkabb egyoldalu. Bizonyiteka a mai friss hir: az edzokent Berlinben dolgozo volt magyar valogatott kapust azonnal kirugtak allasabol amikor az elozo velemennyel ellentetben (konzervativan) nyilatkozott.

Ez visszavezet a hozzaszolasomhoz: az eliteknek a sajat elitseguk teruleterol soha nem szabadna kiterniuk. A jelenlegi kapusnak nem szabadott volna a temaba belelepni es az edzonek nem kellett volna reagalni. Mindkettojuk elitsege a focira es azon belul is egy kis alteruletre, a kapuskodasra korlatozott. Igy nincs kepzettsegi es erkolcsi alapjuk szocial-politikai kerdesekhez valo hozzaszolasra nyilvanosan.

En biztos vagyok benne, hogy az allaspontom nem egyedi es sokan egyetertenek velem.

[…] fórumunk során Kovács Tibor: Ezért „jár” a jachtozás Szijjártónak – az elitek árulásáról című írására először Csillag István jogász, közgazdász reagált, majd vendégeink […]

Lemaradttam a Bibó-beszélgetésről, sajnos. Meg lehet hallgatni/nézni?

Egy gondolatkelto es elvezetes beszelgetes! Az ellentetes velemenyek megjelenitese nagyon jo otlet.

Komzsik Lajos

Gratulálok a cikkhez a szerzőnek! Átfogó, világos írás. Mondjuk nem túl reménykeltő, de hát ez van.

Nagyon erdekesnek talaltam Kovacs Tibor cikket az elit kategoriakrol mert azok mind Amerikaban is megtalalhatok. Egyetlen hianyzo, talan csak Amerikara jellemzo, kategoriat talaltam : a Hollywood eiltjeit. Ezek tobbnyire iskolazatlan szemelyek akik kulso megjelenesuk alapjan kepernyore jutva ugy erzik, hogy mindjart mindenhez ertenek. A legirritalobb elit csoport.

Semmi köze a szorongáshoz semminek. Megint félre akarják vinni a dalt. Nevetséges ez az igyekezet.

Miért fogadnák el az emberek a hazug magyarázatokat? Hányszor derült már ki, hogy hazudtak?

Főleg akkor, ha az idő előrehaladtával lépésről lépésre beválik a valódi magyarázat, szemben a falssal, amit az önökhöz hasonló történelemhamisítók el akarnak fogadtatni.

Tetszett a témában ez az anyag: https://www.ppk.elte.hu/file/krekopeter_tezisek_magyar_vegl.pdf

Állítólag a Titanic már javában süllyedt, de a hajózenekar úgy játszott tovább, mintha minden rendben lett volna.
Jó nagy melléfogás ez a beszélgetés!

[…] 2018-ban közleményt adott ki Sayfo Omar (aláíratván ezt sok neves hazai, a témában neves kutatóval), amiben […]

Egyrészt helyes a használt fogalmak definiálása. Bárcsak mindenki azzal kezdené a megszólalását, hogy a továbbiakban általa használt fogalmak mit jelentenek.
Ma pl. mindenki demokráciát emleget, de egyik sem árulja el, hogy mit is ért alatta. Mivel mindenki mást ért, az ezzel kapcsolatos viták értéke nulla. Lehetne tanulni a matematikától, ahol az esetek többségében a használt fogalmak értelmezését adják ki.

Ma a demokrácia már csak azt jelenti, hogy demokratikus az, ha én uralkodok, antidemokratikus az, ha te. Ebbe nem lehet pl. a görögöket meg Bibót bekevereni, mert az már nem igaz.már

Másrészt: semmit sem ér az olyan definíció, melyet senki sem ért.

A vészhelyzet drámaiságának és a megoldási próbálkozások kilátástalanságának alapos tudományos bemutatásához tartozik a népességrobbanás jelentősége is, amit 8 érvvel az IPAT képlet jól mutat: https://fenntarthato.bocs.eu/
A messze leghatékonyabb klímavédelem a fogamzásgátlást nélkülözők segítése: https://bocs.eu/100-kozul-a-leghatekonyabb-klimavedelem-amirol-megsem-hallasz/
Ha a népesedést is számoljuk, akkor a magyarok a legjobbak ökológiában: https://bocs.eu/a-wwf-vakon-hibaztatja-a-magyarokat-frissitett-verzio/
A hatékony klíma-, környezet- és természetvédelem a baleset-teherbeesések megelőzésével kezdődik: https://bocs.eu/azur-az-uj-zold/

A Pápa szerint itt a III. világháború, talán nem tetszett erről hallani?
Háborúban pedig a keresztény oldalon csökkenteni a fegyverek számát, kikapcsolni védelmi képességeket – éppen a keresztény erényeikre mutogatva – álságos.
Mintha a szerző valódi érdeke a lövészárok másik oldalán küzdők győzelme lenne.

Hozzászólás helyett csak egy gunyoros szellemeskedésre hívom fel a figyelmet:
https://egyperces.blog.hu/tags/Jelen%C3%A9sek_k%C3%B6nyve

Kérlek, módosítsátok ezt a cikket

A piacgazdaság vége? címmel hozzászólás kaptunk Mándy Gábortól:

Arra a szövegre reflektálok, amit az Egyház és Társadalom vett át a Válasz Online portálról. A szerző borúlátóan írja le a mostani koronavírus-járvány lehetséges tragikus következményeit, és csak néha utal azokra a kihatásokra, amelyek esetleg az emberiség megújulását is eredményezhetik. Melyek ezek a pozitív kihatások?
Mindenekelőtt a termelésnek arra kell majd fókuszálni, hogy mi az, ami nélkülözhetetlen az egyének és a társadalmak fennmaradásához. A jövő gazdaságnak nem az állandó és esztelen növekedésre kell törekednie, hanem a stabilitásra. A társadalom és a gazdaság stabilitására. Ehhez legelőször is valóban arra van szükség, amit Lányi is emleget: a helyzetünk és perspektíváink megértésére, mégpedig egy erkölcsi és környezettudatos alapállásból. Vele ellentétben én kevesebb figyelmet szentelnék a potenciális műszaki fejlődésnek. Az bőven elég, amit eddig elértünk. A világűr meghódításából is csupán az aszteroidák elleni védekezés lehetősége érdemel figyelmet. A Holdra lépésünknek nem volt értelme (még a tekintetben sem, hogy végre minden iskolát végzett ember elfogadná: a Föld nem lapos). Nincs értelme a Marsra és a távoli bolygókra, holdakra küldött expedícióknak sem. A tudásunkat ugyan valóban döntő módon gazdagították az űrmissziók (ezek közül is kiemelném a Hubble űrteleszkóp felvételeit), de mindez nem járt több gyakorlati haszonnal, mint a villámhárító feltalálása.
Lányi felveti, hogy a globális perspektívák helyett (amelyeket csakis a világot átszövő kereskedelmi kapcsolatok tartanak életben) a helyi gazdaságra figyeljünk, és amit lehet, állítsuk elő mi magunk. Nem olyan hatékonyan, de ellenőrizhetően. Így a válság miatt felszabaduló munkaerőnek is bőven akadna munkája. Ami tönkremenne, arra nyilván nem is lenne szükség. Mert amire valóban szükség van, az gyorsan magára talál.
Az emberiség történelmében a nagy változás a piac megjelenésével kezdődött. Attól kezdve a mezőgazdasági termelésből kikerülő mesteremberek a helyi vásárokon ajánlgatták a termékeiket, méghozzá igen erőteljesen. Úgyszólván rátukmálták a parasztokra. Kezdetben a ruhakészítés, szerszámkészítés, az orvoslás is normális ütemben fejlődött. Aztán a piacgazdaság fejlődésnek indult, és lassan a pénz többet ért már, mint maga a termék. A kapitalizmus és a globalizáció csak újra és újra gyorsított a folyamaton. Ebből a mókuskerékből azonban ki lehet szállni, és most el is jött az ideje ennek.
A helyi termelés természetesen nem versenyképes a robotok által előállított termékekhez mérve, de a helyi közösség igényeit kielégíti. Többre pedig nincs szükség. Mindennek kulcsa az élelem. Most is van annyi, amennyi kell, csak a piac kíméletlen szabályai miatt nem adják oda az éhezőknek, ha nincs pénzük. Inkább kidobják. (Ahogy a klasszikus példában a brazil kávétermesztők szórták a tengerbe a kávéjukat, mert nem akarták olcsóbban adni.) Mostantól kezdve már nem szabad pazarolnunk.
A világ következő fejlődési szakaszának mindenképpen bizonyos kommunisztikus (vagy ha úgy tetszik: keresztény) vonásokkal kell rendelkeznie. Ezt úgy képzelem el, hogy mindenki ingyen dolgozik (ahogy tud), és ingyen megkap mindent (amire nélkülözhetetlenül szüksége van). A mostani világjárványra a kormányok eddig olyan válaszokat adtak, amelyek megmaradnak a régi logika ketrecében: az adós adós marad, csak haladékot kap. Később ugyanúgy meg kell fizetnie a lakbért, a lakásrészletet, be kell fizetnie a sárga csekkeket. Miközben már nincs munkája. Mert legelőször a kereslet csökken, és nem lesz kinek termelni. Csak a piaci logika kikapcsolása révén maradhatunk talpon és őrízhetjük meg emberi lényegünket. A háborúk és természeti katasztrófák eddig is valamiféle központi elosztáshoz, jegyrendszerhez vezettek, elegendő tapasztalatunk van a megszervezéséhez. És ki tudja, meddig tart majd a társadalom és a gazdaság kigyógyulásának folyamata. Biztosan sokak elégedetlenkednek majd amiatt, hogy nem repülhetnek egy nap alatt a Kanári-szigetekre, vagy hogy nem vehetik meg álmaik sportkocsiját. Hozzá fogunk szokni. Ennek a modellnek van egy kétségtelen előnye: nem függ a globális folyamatoktól, helyileg is kipróbálható. Akár egy város vagy egy kerület szintjén is.
Lányi szerint ezentúl majd rettegünk, szájmaszkot hordunk, elzárkózunk a többi ember elől, és meg kell elégednünk a virtuális világ kulturális kínálatával. Ebben nem értek vele egyet. Az hord majd maszkot, aki megbetegedett vagy a környezetében sok a beteg (ahogy ezt például évtizedek óta láttuk Japánban), elzárkózás helyett jobban fogunk ügyelni arra, hogy kivel érintkezünk fizikailag, a világháló pedig sok mindenért kárpótol. Azon keresztül el tudjuk érni a barátainkat, otthonról dolgozhatunk és tanulhatunk, és még a politikai életben is részt vehetünk. Sportkocsi és vese alakú házi úszómedence nem kell, de otthoni számítógép és hálózat igen. Mindez ugyanúgy része lehet az ingyenes ellátásnak, mint az élelem és a gyógyszer.
Itt be kell szúrnom valamit, ami nem szerepel Lányi gondolatmenetében: minél előbb véget kell vetni az emberiség patkányszerű túlszaporodásának. (Csak kevesebb embernek lehet kisebb ökológiai lábnyoma.) Ez úgy képzelhető el a legkevésbé fájdalmas módon, ha jó pár évig egyáltalán nem születik gyerek. A farkasok is vannak annyira intelligensek, hogy ha éheznek, nem szaporodnak. Nekünk éhezés helyett elég lenne a józan belátás. Ha van annyi eszünk.
Nem világos, hogy ez az új, kommunisztikus rend hogyan érhető el nagyobb felfordulás nélkül, miközben a bankárok, gyárosok, nagykereskedők, politikusok ellenérdekeltek (és minden bizonnyal a világjárvány elmúltával is a kieső hasznukat akarják majd megtermelni, a természet még kegyetlenebb kiszipolyozásával). De egyszer el kell jönnie egy ilyen világnak. Nincs más út. Nincs más kiút.
Amit Lányi a hazai helyzetről és kilátásokról ír, azzal nem foglalkozom. Orbán Viktor egy olyan kiúttalan helyzetbe manőverezte az országot, mint Kim Dzsong Un Észak-Koreája. Mindenki tudja, hogy tarthatatlan, és hogy meg kell változtatni, de senkinek sincs hozzá elég ereje és bátorsága. Az ilyen zárványok egyetlen haszna, hogy emlékeztessék a külvilágot, merre ne menjenek. Ez is valami. Csak az a kár, hogy mi is belül vagyunk.

Tisztelt Gláser András!

…” egyet nem lehet elvenni az embertől: a belső biztonságot.
Ez pedig hitből, fegyelemből, akaratból, tudásból és EMBERSÉGBŐL áll!…” /Sz.É./

Ajánlom Pilinszky János MAGYAR költő versét:

Ne félj*

Én megtehetném és mégsem teszem,
csak tervezem, csak épphogy fölvetem,
játszom magammal, ennyi az egész,
siratni való inkább, mint merész.
Bár néha félek, hátha eltemet
a torkomig felömlő élvezet,
mi most csak fölkérődző förtelem,
mi lesz, ha egyszer mégis megteszem?
A házatok egy alvó éjszakán,
mi lenne, hogyha rátok gyújtanám?
hogy pusztulj ott és vesszenek veled,
kiket szerettél! Együtt vesszetek.
Előbb örökre megnézném szobád,
elüldögélnék benn egy délutánt,
agyamba venném, ágyad merre van,
a képeket a fal mintáival,
a lépcsőt, mely az ajtódig vezet,
hogy tudjam, mi lesz veled s ellened,
a tűzvész honnan támad és hova
szorít be majd a lázadó szoba?
Mert égni fogsz. Alant az udvaron
a tátott szájjal síró fájdalom
megnyílik érted, nyeldeklő torok.
Hiába tépsz föl ajtót, ablakot.
A túlsó járdán állok és falom:
gyapjat növeszt a füst a tűzfalon,
gyulladt csomóba gyűl és fölfakad,
vérző gubanc a szűk tető alatt!
Mi engem ölt, a forró gyötrelem,
most végig ömlik rajtad, mint a genny,
sötét leszel, behorpadt néma seb,
akár az éj, s az arcom odalent.

Így kellene. De nem lesz semmi sem.
A poklokban is meglazult hitem.
Vigasztalást a játék sem szerez,
az éjszakának legmélyebbje ez.

Hogy átkozódtam? Vedd, minek veszed.
Nem érdekelsz, nem is szerettelek.
Aludj nyugodtan, igyál és egyél,
s ha értenéd is átkaim, – ne félj.

P.F. : 15:41…

Üdvözlettel:

D.L.

A panel-keresztúthoz:
1. minden színdarabnak kiírják a rendezőjét. Véletlenül nem hiányzik innen is? Lehet, hogy ehhez bátorság kellene?
2. Túl nagy hasonlóság napjaink eseményeihez. Nem lehet az, hogy a világot ugyanazok, ugyanazon elvek szerint irányítják ma, mint akkoriban?
3. Tanultunk-e 2000 év alatt valamit, ha ugyanazokkal az eszközökkel, módszerekkel becsaphatók, meggyötörhetők maradtunk?
RM

Az öko-megtérés döntő pontja a fogamzásgátlás emberi jogának érvényesítése. Az enciklika 50. pontja mutatja, hogy e téren a katolikus tanítás tudatlan és teológiailag (is) téves, ezért a probléma része, nem a megoldásé. https://greenfo.hu/hir/a-jovo-generaciok-elleni-legdurvabb-bun/

Engem is nagyon érdekelne az unitárius egyház Budapesten betöltött szerepéről szóló könyv. Hol lehet majd megvenni?
Üdvözlettel,
K. Éva

Már régen illett volna, de most végre megköszönöm a beszélgetésekről pár nap után elkészült érthető, követhető videókat. Itthonról is teljes az élmény! Esetenként továbbítom a téma érdeklődő ismerőseimnek is. Ha nincsenek is sokan jelen, jó néhányunkat hozzá lehet számolni a hallgatósághoz!

Köszönettel és további jó munkát kívánó üdvözlettel
Matavovszky Tiborné

Hihetetlen hogy mire képes az ember.
Már elnézést, ha valaki belepilant a mai kor képzet filozófusainak érdekérvényesítő gondolataiba fejtegetéseibe.
Már nem azt kel keresnie, hogy (Öld meg vágyaidat és juttasd jogaiba értelmedet) egyébkén hasznos szak mentalitást fedezheti föl.
Hanem kérem a francia nap király piperkőc udvaroncainak sértődött előadásait.
A kegyekből kiesések miatt.
Hát nincs új a nap alatt és nincsenek nagy formátumú filozófusok napjainkban.

Az emberek az életük folyását szabályok keretei közzé szorítják tapasztalatok, ill. azokból merítet gondolatokat elemezve.
Mindig minden esetben.
Módszeresen és folyamatosan kategóriákat, állit föl.
A gazdasági helyzet.
Az értelmi fejletség.
A fizikai testi megjelenés./szép ill. csúnya/
Egy adott közösséghez tartozás vagy attól elkülönülés kategóriáiban, stb.
Ezekhez (meghatározott módon viszonyul) spontán módon illetve szabályok rendezte beidegződött viszonyulásokban. Mint pl.fóbia.
A rasszista beálitotság emberek közötti értékelési viszony.
Egy fajta válasz reagálás egy idealizált vagy egy traumás átélt élmény következménye termékeként.
Bealítottság a kellemetlen (rossz élet történés) elkerülése bekövetkezésével szemben.

1- Azt mondják a csintalan gyereknek (el halgas mert oda adlak a zsákos cigánynak, aki elvisz a zsákjában)
2- Vagy a játszó téren egy olyan gyermek elveszi a játékait, akit a gyerekek úgy csúfolnak (cigány bigány)
3- Vagy egy élettársi kapcsolatban egy erőszakos alkoholista személy bántalmazza, élettársát ez a személy pedig mondjuk sötét bőrű.
A társadalompolitikai tevékenység műfajában kedvelt kommunikációs témája a totitalitárius állam formációk részére.
Bizonyos népellenes döntések elfogadtatásának előkészítő ellene.
Az idealizált rossz megtestesítőjének magasztosul föl.
Az épen terítéken lévő rossz elleni összefogásának koherens oka lesz a rasszista gyűlölködés.
A gyermekkori és más természetű traumák, fóbiák lelki sérülések felerősitő propagandája könnyü táptalaja a népirtásnak, a puccsoknak.

Az ugynevezet roma kérdésről a Katolikus Egyház is rendezet már tanácskozást.
Ebben az elemzésben helyet kaptak azok a tényfeltáró jelentések melyek a külömbböző államokban szolgáló egyházi szolgálat tévő személyek. A szolgálatuk romákkal kapcsolatos tapasztalataikról szerkesztettek és azt szignózták.
Én magam is láttam olyan dolgozatot. Melyet egy kis közösségeket összefogó közösség építéssel foglalkozó országos mozgalomban születet, Amely bokornak nevezi önnön magát.
Nos.
Az általam olvasott dolgozat foglalkozik az Országos Roma Kisebbségi Önkormányzatban tapasztalt problémakörrel.
Aztán a roma családok lakás helyzetével, az ott tapasztalható higéniai és felszereltségi hiányosságokkal.
Kitér a roma lakosság iskolai végzetségének alacsony szintjére is.
A munka erői piacon való érvényesülési kudarcaikként alacsony képzetségüket találta kiemelt hiányosságnak.
Tisztelt olvasók.
Most a Gyöngyös patai kártérítési ügyben, mint roma és keresztény. Engedelmet kérnék arra, hogy rámutassak.
A romák problémáinak okai között az alacsony iskolázottsági szintet is felsorolták a testvérek dolgozatokban, jelentésekben és más dokumentumokban.
Kérem akkor, amikor a tanulók megkülömböztető oktatásának ad helyet egy oktatási intézmény tantestülete országunkban.
Akkor határozott okaként is szóba kell, jöjjön köreinkben a keresztények testvéri társaságában. A romákkal kapcsolatban ez az ügy.
Hiszen mi nem vagyunk kirekesztő fajgyűlölők (pláne nem gyerekekkel kapcsolatosan.)
Távol álljon.
Tehát a keresztények felekezetek fölötti testvéri társaságára, mint a társadalmi közérdek szorgalmazóira. nem illik hivatkozni. (mert mi nem rekesztünk ki gyermekeket az oktatásból nem de.)
Isten áldja magukat

Nagyon sajnálom, hogy nem leszünk még Pesten. Érdekelne az unitáriusokról az előadás.
Szíves üdvözleteit küldi hívük,
V. Péter

Ez tehat egy magyar dialogus egy föpap es egy “szadadelvü” – tehat a mi nyelvünkön liberalis – magyar intellektussal? – es ezt olvasom 75 evi nyugati eletem utan, bar magyar erettsegivel. Kerdem, hogy mi az elgondolasuk az emigransok nem felfogadasat illetöleg – mi itt Nyugaton egyhazi fötema, miutan “mi” 56-ban több mint 200 000 magyart vettünk föl. Hol a felelösseg a magyar multat illetöleg, többek között a hitleri szövetsegünk es hallgatasunk a Holocaustot illetöleg? Vagy ez csak “nemet” bün volt – lasd a “Nyilszobort” Pesten? Hol a felelösseg az uj magyar antiszemizismus elött, lasd peldaul a Soros ügyet ? Es hol a felelösseg a “Nagymagyar” almozodasra vonatkozva ? Es mi a magyar egyhazak valasza a paphianyt es az evröl-evre zsugorodo hivök szama miatt ? Valoban itt is ritka egy föpappal dialogizalni, szemben a sok kritikus katholikus theologussal. Asztrikot becsülöm, mert Pannonhalman többször jartam, igaza van, a nep nyelve ma mar mas.Negyveneves pszichoanalytikai rendelömben es evtizedes föiskolai munkam alatt, sokan keservesen kerestek az eletük celjat a sok viszontalantsag közepeben, de az egyhazaktol semmilyen valaszt erre sohasem vartak el! Sajnos igy nezem Magyarorszagot hosszu eletem utan külföldön.Persze ha mindezen kerdesemre a magyar liberalisok es egyhaziak mar regen böven valaszt adtak, csak en tevesen vagyok informalva, akkor mar most bocsanatot kerek zavarasomert!

Hozzá szólás a gyűlölet és szeretet támályához.
A keresztény egyed egy olyan entitás, aki ha arra kel válaszolnia ki vagy.
Azt fogja mondani egy teremtménye, vagyok az Istennek.
És a másik egyed az kicsoda. kérdezheti valaki.
Az is teremtménye a teremtő istennek fogja válaszolni az, kérdezet egyed.
Miben hasonulsz te az Istenhez, aki teremtet téged.
Abban hogy rendelkezek az ő lényegével, amely abban szemlélhető, hogy tervezni és azt, amit megterveztem megalkotni vagyok képes.
És mit gondolsz minden hozzád hasonló egyed így lássa ezt.
Igen, aki képes önmagát szemlélni (gondolkodom, tehát létezem) az kénytelen meg alapítani ezt a szemléletet.
Mit gondolsz e hozzád hasonuló, személyek képesek tisztelni egymást és szeretni.
Igen a csecsemő egy közülünk és nevelhető, ha megteremtjük a szeretet létkörét (igazságosság) ott képes szeretni a magához hasonló társaságot.

Nagyon köszönöm ezt az írást! Áldott karácsonyt Kamarás Istvánnak és e folyóirat minden munkatársának.

Azt lehet itt hallani, hogy, azt a kijelentést, hogy (nincs Isten) a politikai irányzatok tagsága.
Az iskolázottsági képzések időtartamához kívánná kötni. Az elmondottak szerint egy felsőbb végzetség megszerzése átlagosan 20 éves képzési oktatást feltételez.
Nem is is hiába való ez a gondolat felvetés.
Hiszen a képzési intézmények hasonulási elvárásai az egyén részéről.
A tanuló közösség területén jelentkező közösség építő (erő) vagy megszoksz itt ——- vagy pedig meg szöksz innen. Ez egy fajta mentalitás, amely a társadalomszervező munkacsoportok annak érdekében tartanak fontosnak, hogy az állam hivatalnoki és vezetői népessége számára
Egy fajta autokratikus törvényes éget, hozhassanak létre.
Egy emberek azon csoportjának, akik arra vannak képezve mintegy eleve elrendelve.
Tehát elrendeltetésként tekintenek arra a direkt intézkedési csomagra, amely szerint
Az árutermelő és fogyasztói társadalmi szerveződések képzésben részt vet csoportosulásai.
Az anyagi és technikai javainak élvezetére és birtok szerzésére.

Ezt intézménye siti is a következő spekulatív módozat alkalmazásával.
Az úgy nevezet nagy világgazdálkodási csoportok (Multinacionális érdek összefonódási érdekcsoportok.) A gazdasági életnek ezek az érdek csoportjai.
E gazdasági vagyoni és hatalmi koncentrátumoknak.
A konkurens csoportok kall szembeni terjeszkedéseknek a leg határozottabb ellen érdekeltsége a középosztálynak csúfolt emberek közössége
Amely az épen zajló gazdálkodási manőverek közepette. Képes elveket feladni rövidtávon is . AZ alku tárgyául szolgáló érdekek mögé felsorakozni.
Tehát a nagyvállalkozó elit elvárja a vele együtmüködő közös égtől.
E közösség pedig az érdekérvényesítési kapcsolódásokon keresztül. Nem kíván barátkozni a lelkiismerethez kapcsolt intézkedési mechanizmusok hordozóinak tömegeivel.
Úgy mond egy lelkiző csürhe nem kívánatos a (üzleti átvágások terében).
Nos, kérem ez az az igazodási kényszer a világpiacon, melyen a fogyasztói érdekévényesitésnek ez alap követelménye.
Tehát amely közösségnek nincsenek aggályai mert szekurizált (azt hiszi nincs isten) nagyok az erdekérvényesitési lehetőségei. Mert vannak ugye olyan tanulatlan személyek is, akik kijátszva a hatályos törvényeket, bünbakkul szolgálnak
A nagy vállalkozó egyedek és csoportok számára. Hogy még nagyobb vagyont szere zenek. Ez az oka a státoszinkontisztenciális folyamatoknak.

Tehát akkor azt kel és lehet, megállapítani a tanulatlan egyedek csak akkor gazdagodhatnak, ha az igazán gazdagok helyet-felelősségeket hordoznak, vállalnak magukra.
Így azt is ellehet mondani, akiknek a korrupt folyamatokban, nincs lehetőségük szerepet vállalni. azok kevesebben éreznek késztetést, hogy az érdekek érdekében kijelentsék, hogy Isten nincs.

A legaljalabbb lelkipasztorok bacs kiskun meguebe vannnak Hathazi..Gorbe. .

Azért még mindig a 77 éves Ráday Mihály véleménye a legelőremutatóbb, leggyakorlatiasabb 1:20:12-től…

[…] 2014. május 19. A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja 2014. június 16. A víz mint természeti erőforrás Hasonlóan érdekes Szöllösi-Nagy András 2015. március 16-án elhangzott Vízválság – !/? […]

[…] április 14. A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme 2014. május 19. A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja 2014. június 16. A víz mint természeti erőforrás Hasonlóan érdekes Szöllösi-Nagy András […]

A Jeszenszky Géza Úr hozzászólásához: Az összes sportpálya leállítás jó, a Városliget valós zöldjének biztosítása jó. A múzeumok max a Nyugati.pu mögé .A Keleti-Bosnyák tér földalatti fontos , a fogas a Normafáig jó, a behajtási övezet határa a Svábhegy fogas régi végállomás legyen, (a Nógrádi utca nem határpont, valamelyik szentnek magafelé hajlik a keze?) légszennyezési pufferzonát hagyva a hegytetőnek, azt kell védeni,a Szt János kh-Széll Kálmán tér felé a mai villamos elégséges.
Semmi autó forgalamat sehova se vezessünk a földa alá, mert azzal az autózóknak kedvezünk, a tervek olyanok nagyszabásuak mint egy vakondkifutópálya., ( a periferiából beautózó nagyurak álmodozásai, valamely szentnek ismét hajlik, csak a másik keze). Csak a tömegközlekedést fejlesszük, így legfontosabb a pályaudvarok s repülőtér összeköttetése. Ennyi pénz és év nincsen.

A polgármester-váltás lehetőséget kínál régi és sürgős változásokra. Komoly beruházást csak a kormány tud lehetővé tenni – vagy, még inkább, az EU. A város és ne a kormány döntsön és pályázzon.
A kívánatos fejlesztés finanszírozását megkönnyíti, ha néhány fölösleges, pazarló beruházás elmarad. Ilyenek: a Kvassay-zsilipnél tervezett stadion, a Soroksári-Dunában tervezett evezős-pálya, és a Városligetbe tervezett múzeumok elhagyása. (Maradjon a Várban a Nemzeti Galéria és Széchényi Könyvtár.
A fentiekre szánt pénzekből megvalósítható sok az új polgármester kölekedésfejlesztő terveiből, amelyek a metrók meghosszabítására, HÉV-vel, ill. a vasútta történő kombinálására vonatkoznak.
Saját – új – javaslataim:
1. A fogas meghosszabbítása a Normafáig. (De fölösleges kivezetni a Széll Kálmán-térre.) Ezzel egyidejűleg radikálisan korlátozandó a hegyre vezető autóforgalom, a behajtás a nem fentlakóknak fizetős legyen az Istenhegyi-út – Nógrádi-u. torkolatától.
2. A Szilágyi E. fasorban a János-kórház- Széll K. tér között kéregalagútban menjen az autóforgalom.
(Hosszabb távon ez az alagút mélyvezetésban (a Csalogány-u. vonalában menjen a Nyugati pu.-ig, kiváltva a Déli -és a Nyugati pu összekötésének őrült, teljesen fölösleges tervét. Ebbe az alagútba csatlakozzon az Alkotás u-felől a Vérmező szélén haladó kéreg-alagút a Széll K. tér alatt.)
3. A Nyugati pu. rekonstrukciója keretében az Esztergom, ill. Vác felől érkező vonatok végállomása az Újpest-Városkapu legyen, onnan a 3-as metró gyorsabban szállítja az utasokat a belterület felé. Így a Nyugati zsúfoltsága csökken, a kikvezető vágányok helyén mehetne a 2.-ben javasolt kéregalagút, ami az M3-hoz csatlakozna.
4. A Thököly-úton a Keletitől a Bosnyák-térig kéreg alatt haladjon a meghosszabbított 4-es metró.

[…] április 14. A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme 2014. május 19. A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja 2014. június 16. A […]

Kedves Márta,
Ha az [email protected] címre elküldi a nevét és az e-mail címét, felírom az értesítendők listájára, hogy időben tudjuk emlékeztetni a legközelebbi Lehet-e? Fórum témájára, időpontjára és helyszínére.
J.A.