Press "Enter" to skip to content

Hozzászólások

Ezen az oldalon a hozzászólásokat lehet tanulmányozni. A legutolsó van elől. Ha valaki reagálni kíván valamelyikre, a Go to comment linkre kattintást követően teheti meg. Az oldalon belül Ctrl-F-fel lehet keresni…

  • From Mándy Gábor on Marosán György: Ez már az apokalipszis?

    Hozzászólás helyett csak egy gunyoros szellemeskedésre hívom fel a figyelmet:
    https://egyperces.blog.hu/tags/Jelen%C3%A9sek_k%C3%B6nyve

    Go to comment
    2020/05/21 at 9:19 am
  • From admin on Lányi András: Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük

    A piacgazdaság vége? címmel hozzászólás kaptunk Mándy Gábortól:

    Arra a szövegre reflektálok, amit az Egyház és Társadalom vett át a Válasz Online portálról. A szerző borúlátóan írja le a mostani koronavírus-járvány lehetséges tragikus következményeit, és csak néha utal azokra a kihatásokra, amelyek esetleg az emberiség megújulását is eredményezhetik. Melyek ezek a pozitív kihatások?
    Mindenekelőtt a termelésnek arra kell majd fókuszálni, hogy mi az, ami nélkülözhetetlen az egyének és a társadalmak fennmaradásához. A jövő gazdaságnak nem az állandó és esztelen növekedésre kell törekednie, hanem a stabilitásra. A társadalom és a gazdaság stabilitására. Ehhez legelőször is valóban arra van szükség, amit Lányi is emleget: a helyzetünk és perspektíváink megértésére, mégpedig egy erkölcsi és környezettudatos alapállásból. Vele ellentétben én kevesebb figyelmet szentelnék a potenciális műszaki fejlődésnek. Az bőven elég, amit eddig elértünk. A világűr meghódításából is csupán az aszteroidák elleni védekezés lehetősége érdemel figyelmet. A Holdra lépésünknek nem volt értelme (még a tekintetben sem, hogy végre minden iskolát végzett ember elfogadná: a Föld nem lapos). Nincs értelme a Marsra és a távoli bolygókra, holdakra küldött expedícióknak sem. A tudásunkat ugyan valóban döntő módon gazdagították az űrmissziók (ezek közül is kiemelném a Hubble űrteleszkóp felvételeit), de mindez nem járt több gyakorlati haszonnal, mint a villámhárító feltalálása.
    Lányi felveti, hogy a globális perspektívák helyett (amelyeket csakis a világot átszövő kereskedelmi kapcsolatok tartanak életben) a helyi gazdaságra figyeljünk, és amit lehet, állítsuk elő mi magunk. Nem olyan hatékonyan, de ellenőrizhetően. Így a válság miatt felszabaduló munkaerőnek is bőven akadna munkája. Ami tönkremenne, arra nyilván nem is lenne szükség. Mert amire valóban szükség van, az gyorsan magára talál.
    Az emberiség történelmében a nagy változás a piac megjelenésével kezdődött. Attól kezdve a mezőgazdasági termelésből kikerülő mesteremberek a helyi vásárokon ajánlgatták a termékeiket, méghozzá igen erőteljesen. Úgyszólván rátukmálták a parasztokra. Kezdetben a ruhakészítés, szerszámkészítés, az orvoslás is normális ütemben fejlődött. Aztán a piacgazdaság fejlődésnek indult, és lassan a pénz többet ért már, mint maga a termék. A kapitalizmus és a globalizáció csak újra és újra gyorsított a folyamaton. Ebből a mókuskerékből azonban ki lehet szállni, és most el is jött az ideje ennek.
    A helyi termelés természetesen nem versenyképes a robotok által előállított termékekhez mérve, de a helyi közösség igényeit kielégíti. Többre pedig nincs szükség. Mindennek kulcsa az élelem. Most is van annyi, amennyi kell, csak a piac kíméletlen szabályai miatt nem adják oda az éhezőknek, ha nincs pénzük. Inkább kidobják. (Ahogy a klasszikus példában a brazil kávétermesztők szórták a tengerbe a kávéjukat, mert nem akarták olcsóbban adni.) Mostantól kezdve már nem szabad pazarolnunk.
    A világ következő fejlődési szakaszának mindenképpen bizonyos kommunisztikus (vagy ha úgy tetszik: keresztény) vonásokkal kell rendelkeznie. Ezt úgy képzelem el, hogy mindenki ingyen dolgozik (ahogy tud), és ingyen megkap mindent (amire nélkülözhetetlenül szüksége van). A mostani világjárványra a kormányok eddig olyan válaszokat adtak, amelyek megmaradnak a régi logika ketrecében: az adós adós marad, csak haladékot kap. Később ugyanúgy meg kell fizetnie a lakbért, a lakásrészletet, be kell fizetnie a sárga csekkeket. Miközben már nincs munkája. Mert legelőször a kereslet csökken, és nem lesz kinek termelni. Csak a piaci logika kikapcsolása révén maradhatunk talpon és őrízhetjük meg emberi lényegünket. A háborúk és természeti katasztrófák eddig is valamiféle központi elosztáshoz, jegyrendszerhez vezettek, elegendő tapasztalatunk van a megszervezéséhez. És ki tudja, meddig tart majd a társadalom és a gazdaság kigyógyulásának folyamata. Biztosan sokak elégedetlenkednek majd amiatt, hogy nem repülhetnek egy nap alatt a Kanári-szigetekre, vagy hogy nem vehetik meg álmaik sportkocsiját. Hozzá fogunk szokni. Ennek a modellnek van egy kétségtelen előnye: nem függ a globális folyamatoktól, helyileg is kipróbálható. Akár egy város vagy egy kerület szintjén is.
    Lányi szerint ezentúl majd rettegünk, szájmaszkot hordunk, elzárkózunk a többi ember elől, és meg kell elégednünk a virtuális világ kulturális kínálatával. Ebben nem értek vele egyet. Az hord majd maszkot, aki megbetegedett vagy a környezetében sok a beteg (ahogy ezt például évtizedek óta láttuk Japánban), elzárkózás helyett jobban fogunk ügyelni arra, hogy kivel érintkezünk fizikailag, a világháló pedig sok mindenért kárpótol. Azon keresztül el tudjuk érni a barátainkat, otthonról dolgozhatunk és tanulhatunk, és még a politikai életben is részt vehetünk. Sportkocsi és vese alakú házi úszómedence nem kell, de otthoni számítógép és hálózat igen. Mindez ugyanúgy része lehet az ingyenes ellátásnak, mint az élelem és a gyógyszer.
    Itt be kell szúrnom valamit, ami nem szerepel Lányi gondolatmenetében: minél előbb véget kell vetni az emberiség patkányszerű túlszaporodásának. (Csak kevesebb embernek lehet kisebb ökológiai lábnyoma.) Ez úgy képzelhető el a legkevésbé fájdalmas módon, ha jó pár évig egyáltalán nem születik gyerek. A farkasok is vannak annyira intelligensek, hogy ha éheznek, nem szaporodnak. Nekünk éhezés helyett elég lenne a józan belátás. Ha van annyi eszünk.
    Nem világos, hogy ez az új, kommunisztikus rend hogyan érhető el nagyobb felfordulás nélkül, miközben a bankárok, gyárosok, nagykereskedők, politikusok ellenérdekeltek (és minden bizonnyal a világjárvány elmúltával is a kieső hasznukat akarják majd megtermelni, a természet még kegyetlenebb kiszipolyozásával). De egyszer el kell jönnie egy ilyen világnak. Nincs más út. Nincs más kiút.
    Amit Lányi a hazai helyzetről és kilátásokról ír, azzal nem foglalkozom. Orbán Viktor egy olyan kiúttalan helyzetbe manőverezte az országot, mint Kim Dzsong Un Észak-Koreája. Mindenki tudja, hogy tarthatatlan, és hogy meg kell változtatni, de senkinek sincs hozzá elég ereje és bátorsága. Az ilyen zárványok egyetlen haszna, hogy emlékeztessék a külvilágot, merre ne menjenek. Ez is valami. Csak az a kár, hogy mi is belül vagyunk.

    Go to comment
    2020/04/19 at 5:09 pm
  • From Dora on 2014. február 17.
    A Pál Feri-jelenség

    Tisztelt Gláser András!

    …” egyet nem lehet elvenni az embertől: a belső biztonságot.
    Ez pedig hitből, fegyelemből, akaratból, tudásból és EMBERSÉGBŐL áll!…” /Sz.É./

    Ajánlom Pilinszky János MAGYAR költő versét:

    Ne félj*

    Én megtehetném és mégsem teszem,
    csak tervezem, csak épphogy fölvetem,
    játszom magammal, ennyi az egész,
    siratni való inkább, mint merész.
    Bár néha félek, hátha eltemet
    a torkomig felömlő élvezet,
    mi most csak fölkérődző förtelem,
    mi lesz, ha egyszer mégis megteszem?
    A házatok egy alvó éjszakán,
    mi lenne, hogyha rátok gyújtanám?
    hogy pusztulj ott és vesszenek veled,
    kiket szerettél! Együtt vesszetek.
    Előbb örökre megnézném szobád,
    elüldögélnék benn egy délutánt,
    agyamba venném, ágyad merre van,
    a képeket a fal mintáival,
    a lépcsőt, mely az ajtódig vezet,
    hogy tudjam, mi lesz veled s ellened,
    a tűzvész honnan támad és hova
    szorít be majd a lázadó szoba?
    Mert égni fogsz. Alant az udvaron
    a tátott szájjal síró fájdalom
    megnyílik érted, nyeldeklő torok.
    Hiába tépsz föl ajtót, ablakot.
    A túlsó járdán állok és falom:
    gyapjat növeszt a füst a tűzfalon,
    gyulladt csomóba gyűl és fölfakad,
    vérző gubanc a szűk tető alatt!
    Mi engem ölt, a forró gyötrelem,
    most végig ömlik rajtad, mint a genny,
    sötét leszel, behorpadt néma seb,
    akár az éj, s az arcom odalent.

    Így kellene. De nem lesz semmi sem.
    A poklokban is meglazult hitem.
    Vigasztalást a játék sem szerez,
    az éjszakának legmélyebbje ez.

    Hogy átkozódtam? Vedd, minek veszed.
    Nem érdekelsz, nem is szerettelek.
    Aludj nyugodtan, igyál és egyél,
    s ha értenéd is átkaim, – ne félj.

    P.F. : 15:41…

    Üdvözlettel:

    D.L.

    Go to comment
    2020/04/03 at 7:37 am
  • From dr. Rigó Mihály on Kamarás István OJD:
    Panel-keresztút

    A panel-keresztúthoz:
    1. minden színdarabnak kiírják a rendezőjét. Véletlenül nem hiányzik innen is? Lehet, hogy ehhez bátorság kellene?
    2. Túl nagy hasonlóság napjaink eseményeihez. Nem lehet az, hogy a világot ugyanazok, ugyanazon elvek szerint irányítják ma, mint akkoriban?
    3. Tanultunk-e 2000 év alatt valamit, ha ugyanazokkal az eszközökkel, módszerekkel becsaphatók, meggyötörhetők maradtunk?
    RM

    Go to comment
    2020/03/31 at 12:12 pm
  • From Simonyi Gyula Istvan on „Jó, de én mit tehetek?” Az ökológiai belátás és a megtérés lehetőségei. (LEHET-E?)

    Az öko-megtérés döntő pontja a fogamzásgátlás emberi jogának érvényesítése. Az enciklika 50. pontja mutatja, hogy e téren a katolikus tanítás tudatlan és teológiailag (is) téves, ezért a probléma része, nem a megoldásé. https://greenfo.hu/hir/a-jovo-generaciok-elleni-legdurvabb-bun/

    Go to comment
    2020/03/11 at 7:23 am
  • From Kende Éva on Meghívó könyvbemutatóra

    Engem is nagyon érdekelne az unitárius egyház Budapesten betöltött szerepéről szóló könyv. Hol lehet majd megvenni?
    Üdvözlettel,
    K. Éva

    Go to comment
    2020/01/25 at 9:53 am
  • From Matavovszky Tiborné on Kütyük, avagy leköltözhet-e a szürkeállomány a fejünkből a zsebünkbe?

    Már régen illett volna, de most végre megköszönöm a beszélgetésekről pár nap után elkészült érthető, követhető videókat. Itthonról is teljes az élmény! Esetenként továbbítom a téma érdeklődő ismerőseimnek is. Ha nincsenek is sokan jelen, jó néhányunkat hozzá lehet számolni a hallgatósághoz!

    Köszönettel és további jó munkát kívánó üdvözlettel
    Matavovszky Tiborné

    Go to comment
    2020/01/20 at 1:50 am
  • From Rézmüves Gusztáv on 2010-2011
    Filozófusvita

    Hihetetlen hogy mire képes az ember.
    Már elnézést, ha valaki belepilant a mai kor képzet filozófusainak érdekérvényesítő gondolataiba fejtegetéseibe.
    Már nem azt kel keresnie, hogy (Öld meg vágyaidat és juttasd jogaiba értelmedet) egyébkén hasznos szak mentalitást fedezheti föl.
    Hanem kérem a francia nap király piperkőc udvaroncainak sértődött előadásait.
    A kegyekből kiesések miatt.
    Hát nincs új a nap alatt és nincsenek nagy formátumú filozófusok napjainkban.

    Go to comment
    2020/01/19 at 12:16 pm
  • From Rézmüves Gusztáv on 2013. március 18.
    A rasszizmus gyökerei

    Az emberek az életük folyását szabályok keretei közzé szorítják tapasztalatok, ill. azokból merítet gondolatokat elemezve.
    Mindig minden esetben.
    Módszeresen és folyamatosan kategóriákat, állit föl.
    A gazdasági helyzet.
    Az értelmi fejletség.
    A fizikai testi megjelenés./szép ill. csúnya/
    Egy adott közösséghez tartozás vagy attól elkülönülés kategóriáiban, stb.
    Ezekhez (meghatározott módon viszonyul) spontán módon illetve szabályok rendezte beidegződött viszonyulásokban. Mint pl.fóbia.
    A rasszista beálitotság emberek közötti értékelési viszony.
    Egy fajta válasz reagálás egy idealizált vagy egy traumás átélt élmény következménye termékeként.
    Bealítottság a kellemetlen (rossz élet történés) elkerülése bekövetkezésével szemben.

    1- Azt mondják a csintalan gyereknek (el halgas mert oda adlak a zsákos cigánynak, aki elvisz a zsákjában)
    2- Vagy a játszó téren egy olyan gyermek elveszi a játékait, akit a gyerekek úgy csúfolnak (cigány bigány)
    3- Vagy egy élettársi kapcsolatban egy erőszakos alkoholista személy bántalmazza, élettársát ez a személy pedig mondjuk sötét bőrű.
    A társadalompolitikai tevékenység műfajában kedvelt kommunikációs témája a totitalitárius állam formációk részére.
    Bizonyos népellenes döntések elfogadtatásának előkészítő ellene.
    Az idealizált rossz megtestesítőjének magasztosul föl.
    Az épen terítéken lévő rossz elleni összefogásának koherens oka lesz a rasszista gyűlölködés.
    A gyermekkori és más természetű traumák, fóbiák lelki sérülések felerősitő propagandája könnyü táptalaja a népirtásnak, a puccsoknak.

    Go to comment
    2020/01/18 at 7:57 pm
  • From Rézmüves Gusztáv on 2013. január 17. Etnikai és / vagy társadalmi kérdés a roma-ügy?

    Az ugynevezet roma kérdésről a Katolikus Egyház is rendezet már tanácskozást.
    Ebben az elemzésben helyet kaptak azok a tényfeltáró jelentések melyek a külömbböző államokban szolgáló egyházi szolgálat tévő személyek. A szolgálatuk romákkal kapcsolatos tapasztalataikról szerkesztettek és azt szignózták.
    Én magam is láttam olyan dolgozatot. Melyet egy kis közösségeket összefogó közösség építéssel foglalkozó országos mozgalomban születet, Amely bokornak nevezi önnön magát.
    Nos.
    Az általam olvasott dolgozat foglalkozik az Országos Roma Kisebbségi Önkormányzatban tapasztalt problémakörrel.
    Aztán a roma családok lakás helyzetével, az ott tapasztalható higéniai és felszereltségi hiányosságokkal.
    Kitér a roma lakosság iskolai végzetségének alacsony szintjére is.
    A munka erői piacon való érvényesülési kudarcaikként alacsony képzetségüket találta kiemelt hiányosságnak.
    Tisztelt olvasók.
    Most a Gyöngyös patai kártérítési ügyben, mint roma és keresztény. Engedelmet kérnék arra, hogy rámutassak.
    A romák problémáinak okai között az alacsony iskolázottsági szintet is felsorolták a testvérek dolgozatokban, jelentésekben és más dokumentumokban.
    Kérem akkor, amikor a tanulók megkülömböztető oktatásának ad helyet egy oktatási intézmény tantestülete országunkban.
    Akkor határozott okaként is szóba kell, jöjjön köreinkben a keresztények testvéri társaságában. A romákkal kapcsolatban ez az ügy.
    Hiszen mi nem vagyunk kirekesztő fajgyűlölők (pláne nem gyerekekkel kapcsolatosan.)
    Távol álljon.
    Tehát a keresztények felekezetek fölötti testvéri társaságára, mint a társadalmi közérdek szorgalmazóira. nem illik hivatkozni. (mert mi nem rekesztünk ki gyermekeket az oktatásból nem de.)
    Isten áldja magukat

    Go to comment
    2020/01/18 at 4:44 pm
  • From Várdy Péter on Meghívó könyvbemutatóra

    Nagyon sajnálom, hogy nem leszünk még Pesten. Érdekelne az unitáriusokról az előadás.
    Szíves üdvözleteit küldi hívük,
    V. Péter

    Go to comment
    2020/01/17 at 11:52 pm
  • From Inàntsy-Pap Elemèr on A Lengyel - Várszegi dialógus folytatódik

    Ez tehat egy magyar dialogus egy föpap es egy “szadadelvü” – tehat a mi nyelvünkön liberalis – magyar intellektussal? – es ezt olvasom 75 evi nyugati eletem utan, bar magyar erettsegivel. Kerdem, hogy mi az elgondolasuk az emigransok nem felfogadasat illetöleg – mi itt Nyugaton egyhazi fötema, miutan “mi” 56-ban több mint 200 000 magyart vettünk föl. Hol a felelösseg a magyar multat illetöleg, többek között a hitleri szövetsegünk es hallgatasunk a Holocaustot illetöleg? Vagy ez csak “nemet” bün volt – lasd a “Nyilszobort” Pesten? Hol a felelösseg az uj magyar antiszemizismus elött, lasd peldaul a Soros ügyet ? Es hol a felelösseg a “Nagymagyar” almozodasra vonatkozva ? Es mi a magyar egyhazak valasza a paphianyt es az evröl-evre zsugorodo hivök szama miatt ? Valoban itt is ritka egy föpappal dialogizalni, szemben a sok kritikus katholikus theologussal. Asztrikot becsülöm, mert Pannonhalman többször jartam, igaza van, a nep nyelve ma mar mas.Negyveneves pszichoanalytikai rendelömben es evtizedes föiskolai munkam alatt, sokan keservesen kerestek az eletük celjat a sok viszontalantsag közepeben, de az egyhazaktol semmilyen valaszt erre sohasem vartak el! Sajnos igy nezem Magyarorszagot hosszu eletem utan külföldön.Persze ha mindezen kerdesemre a magyar liberalisok es egyhaziak mar regen böven valaszt adtak, csak en tevesen vagyok informalva, akkor mar most bocsanatot kerek zavarasomert!

    Go to comment
    2020/01/15 at 4:59 pm
  • From Rézmüves Gusztáv on Lehet-e? - fórum - archívum

    Hozzá szólás a gyűlölet és szeretet támályához.
    A keresztény egyed egy olyan entitás, aki ha arra kel válaszolnia ki vagy.
    Azt fogja mondani egy teremtménye, vagyok az Istennek.
    És a másik egyed az kicsoda. kérdezheti valaki.
    Az is teremtménye a teremtő istennek fogja válaszolni az, kérdezet egyed.
    Miben hasonulsz te az Istenhez, aki teremtet téged.
    Abban hogy rendelkezek az ő lényegével, amely abban szemlélhető, hogy tervezni és azt, amit megterveztem megalkotni vagyok képes.
    És mit gondolsz minden hozzád hasonló egyed így lássa ezt.
    Igen, aki képes önmagát szemlélni (gondolkodom, tehát létezem) az kénytelen meg alapítani ezt a szemléletet.
    Mit gondolsz e hozzád hasonuló, személyek képesek tisztelni egymást és szeretni.
    Igen a csecsemő egy közülünk és nevelhető, ha megteremtjük a szeretet létkörét (igazságosság) ott képes szeretni a magához hasonló társaságot.

    Go to comment
    2019/12/26 at 5:16 pm
  • From Balázs István on Kamarás István OJD:
    Apokrif betlehemes

    Nagyon köszönöm ezt az írást! Áldott karácsonyt Kamarás Istvánnak és e folyóirat minden munkatársának.

    Go to comment
    2019/12/26 at 3:21 pm
  • From Rézmüves Gusztáv on Életminőség vagy vallásosság? A szociokulturális környezet és hatásai

    Azt lehet itt hallani, hogy, azt a kijelentést, hogy (nincs Isten) a politikai irányzatok tagsága.
    Az iskolázottsági képzések időtartamához kívánná kötni. Az elmondottak szerint egy felsőbb végzetség megszerzése átlagosan 20 éves képzési oktatást feltételez.
    Nem is is hiába való ez a gondolat felvetés.
    Hiszen a képzési intézmények hasonulási elvárásai az egyén részéről.
    A tanuló közösség területén jelentkező közösség építő (erő) vagy megszoksz itt ——- vagy pedig meg szöksz innen. Ez egy fajta mentalitás, amely a társadalomszervező munkacsoportok annak érdekében tartanak fontosnak, hogy az állam hivatalnoki és vezetői népessége számára
    Egy fajta autokratikus törvényes éget, hozhassanak létre.
    Egy emberek azon csoportjának, akik arra vannak képezve mintegy eleve elrendelve.
    Tehát elrendeltetésként tekintenek arra a direkt intézkedési csomagra, amely szerint
    Az árutermelő és fogyasztói társadalmi szerveződések képzésben részt vet csoportosulásai.
    Az anyagi és technikai javainak élvezetére és birtok szerzésére.

    Ezt intézménye siti is a következő spekulatív módozat alkalmazásával.
    Az úgy nevezet nagy világgazdálkodási csoportok (Multinacionális érdek összefonódási érdekcsoportok.) A gazdasági életnek ezek az érdek csoportjai.
    E gazdasági vagyoni és hatalmi koncentrátumoknak.
    A konkurens csoportok kall szembeni terjeszkedéseknek a leg határozottabb ellen érdekeltsége a középosztálynak csúfolt emberek közössége
    Amely az épen zajló gazdálkodási manőverek közepette. Képes elveket feladni rövidtávon is . AZ alku tárgyául szolgáló érdekek mögé felsorakozni.
    Tehát a nagyvállalkozó elit elvárja a vele együtmüködő közös égtől.
    E közösség pedig az érdekérvényesítési kapcsolódásokon keresztül. Nem kíván barátkozni a lelkiismerethez kapcsolt intézkedési mechanizmusok hordozóinak tömegeivel.
    Úgy mond egy lelkiző csürhe nem kívánatos a (üzleti átvágások terében).
    Nos, kérem ez az az igazodási kényszer a világpiacon, melyen a fogyasztói érdekévényesitésnek ez alap követelménye.
    Tehát amely közösségnek nincsenek aggályai mert szekurizált (azt hiszi nincs isten) nagyok az erdekérvényesitési lehetőségei. Mert vannak ugye olyan tanulatlan személyek is, akik kijátszva a hatályos törvényeket, bünbakkul szolgálnak
    A nagy vállalkozó egyedek és csoportok számára. Hogy még nagyobb vagyont szere zenek. Ez az oka a státoszinkontisztenciális folyamatoknak.

    Tehát akkor azt kel és lehet, megállapítani a tanulatlan egyedek csak akkor gazdagodhatnak, ha az igazán gazdagok helyet-felelősségeket hordoznak, vállalnak magukra.
    Így azt is ellehet mondani, akiknek a korrupt folyamatokban, nincs lehetőségük szerepet vállalni. azok kevesebben éreznek késztetést, hogy az érdekek érdekében kijelentsék, hogy Isten nincs.

    Go to comment
    2019/12/26 at 2:33 pm
  • From Erdelyi angela on Lehet-e? - fórum

    A legaljalabbb lelkipasztorok bacs kiskun meguebe vannnak Hathazi..Gorbe. .

    Go to comment
    2019/12/23 at 1:55 pm
  • From Erdei Manó on „Nézd, értünk szép ez a város, és nékünk csillog a fény”

    Azért még mindig a 77 éves Ráday Mihály véleménye a legelőremutatóbb, leggyakorlatiasabb 1:20:12-től…

    Go to comment
    2019/11/04 at 1:07 am
  • From A Budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán – Egyház és Társadalom on 2014. június 16.
    A víz mint természeti erőforrás

    […] 2014. május 19. A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja 2014. június 16. A víz mint természeti erőforrás Hasonlóan érdekes Szöllösi-Nagy András 2015. március 16-án elhangzott Vízválság – !/? […]

    Go to comment
    2019/10/20 at 9:20 pm
  • From A Budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán – Egyház és Társadalom on 2014. május 19.
    A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja

    […] április 14. A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme 2014. május 19. A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja 2014. június 16. A víz mint természeti erőforrás Hasonlóan érdekes Szöllösi-Nagy András […]

    Go to comment
    2019/10/20 at 9:18 pm
  • From Lohinai György on „Nézd, értünk szép ez a város, és nékünk csillog a fény”

    A Jeszenszky Géza Úr hozzászólásához: Az összes sportpálya leállítás jó, a Városliget valós zöldjének biztosítása jó. A múzeumok max a Nyugati.pu mögé .A Keleti-Bosnyák tér földalatti fontos , a fogas a Normafáig jó, a behajtási övezet határa a Svábhegy fogas régi végállomás legyen, (a Nógrádi utca nem határpont, valamelyik szentnek magafelé hajlik a keze?) légszennyezési pufferzonát hagyva a hegytetőnek, azt kell védeni,a Szt János kh-Széll Kálmán tér felé a mai villamos elégséges.
    Semmi autó forgalamat sehova se vezessünk a földa alá, mert azzal az autózóknak kedvezünk, a tervek olyanok nagyszabásuak mint egy vakondkifutópálya., ( a periferiából beautózó nagyurak álmodozásai, valamely szentnek ismét hajlik, csak a másik keze). Csak a tömegközlekedést fejlesszük, így legfontosabb a pályaudvarok s repülőtér összeköttetése. Ennyi pénz és év nincsen.

    Go to comment
    2019/10/18 at 1:33 pm
  • From Jeszenszky Géza on „Nézd, értünk szép ez a város, és nékünk csillog a fény”

    A polgármester-váltás lehetőséget kínál régi és sürgős változásokra. Komoly beruházást csak a kormány tud lehetővé tenni – vagy, még inkább, az EU. A város és ne a kormány döntsön és pályázzon.
    A kívánatos fejlesztés finanszírozását megkönnyíti, ha néhány fölösleges, pazarló beruházás elmarad. Ilyenek: a Kvassay-zsilipnél tervezett stadion, a Soroksári-Dunában tervezett evezős-pálya, és a Városligetbe tervezett múzeumok elhagyása. (Maradjon a Várban a Nemzeti Galéria és Széchényi Könyvtár.
    A fentiekre szánt pénzekből megvalósítható sok az új polgármester kölekedésfejlesztő terveiből, amelyek a metrók meghosszabítására, HÉV-vel, ill. a vasútta történő kombinálására vonatkoznak.
    Saját – új – javaslataim:
    1. A fogas meghosszabbítása a Normafáig. (De fölösleges kivezetni a Széll Kálmán-térre.) Ezzel egyidejűleg radikálisan korlátozandó a hegyre vezető autóforgalom, a behajtás a nem fentlakóknak fizetős legyen az Istenhegyi-út – Nógrádi-u. torkolatától.
    2. A Szilágyi E. fasorban a János-kórház- Széll K. tér között kéregalagútban menjen az autóforgalom.
    (Hosszabb távon ez az alagút mélyvezetésban (a Csalogány-u. vonalában menjen a Nyugati pu.-ig, kiváltva a Déli -és a Nyugati pu összekötésének őrült, teljesen fölösleges tervét. Ebbe az alagútba csatlakozzon az Alkotás u-felől a Vérmező szélén haladó kéreg-alagút a Széll K. tér alatt.)
    3. A Nyugati pu. rekonstrukciója keretében az Esztergom, ill. Vác felől érkező vonatok végállomása az Újpest-Városkapu legyen, onnan a 3-as metró gyorsabban szállítja az utasokat a belterület felé. Így a Nyugati zsúfoltsága csökken, a kikvezető vágányok helyén mehetne a 2.-ben javasolt kéregalagút, ami az M3-hoz csatlakozna.
    4. A Thököly-úton a Keletitől a Bosnyák-térig kéreg alatt haladjon a meghosszabbított 4-es metró.

    Go to comment
    2019/10/16 at 10:14 am
  • From A Budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán – Egyház és Társadalom on 2014. április 14.
    A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme

    […] április 14. A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme 2014. május 19. A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja 2014. június 16. A […]

    Go to comment
    2019/10/15 at 10:48 pm
  • From Jeney Attila on Életminőség vagy vallásosság? A szociokulturális környezet és hatásai

    Kedves Márta,
    Ha az [email protected] címre elküldi a nevét és az e-mail címét, felírom az értesítendők listájára, hogy időben tudjuk emlékeztetni a legközelebbi Lehet-e? Fórum témájára, időpontjára és helyszínére.
    J.A.

    Go to comment
    2019/10/14 at 12:14 am
  • From Dr. Galambosné dr. Szokoly Mária on Életminőség vagy vallásosság? A szociokulturális környezet és hatásai

    Nagyon órülök, hogy csatlakozhaztam, mert nagyon szinvonalas előadások voltak eddig is!

    Go to comment
    2019/09/14 at 10:15 am
  • From ttWast on Lehet-e? - fórum

    now bus best bus ever you can use

    Go to comment
    2019/07/09 at 9:35 pm
  • From admin on A Lengyel - Várszegi dialógus folytatódik

    Kabai Domokos Lajos a A Bekiáltás blogban
    írt összefoglalót a Fórumról, mely ide kattintva olvasható.

    Go to comment
    2019/06/18 at 8:00 pm
  • From Jeney Attila on A Lengyel - Várszegi dialógus folytatódik

    Érdekes cikk olvasható Várszegi Asztrikról az ADT blogjában ide kattintva

    Go to comment
    2019/06/03 at 12:19 am
  • From dr. Rigó Mihály on Vályi-Nagy Ágnes: EPMSZ tanulmányi napok, Felsőőr

    30 év múlva lehet-e még a német NÉP bűnbak? (Nyilván, ha akkor még lesz!)

    Go to comment
    2019/05/26 at 1:34 am
  • From Ferenc Vicsek on Értelmiségi szerepzavar

    Ha készül hangfelvétel, a Civil Rádió szívesen leadja a beszélgetést. Készül?

    Go to comment
    2019/05/18 at 8:17 am
  • From Várdy Péter on A gyűlölet szeretete?

    Szívemből szakadt meghívó szöveg! Köztetek lennék, ha nem éppen a múlt héten utaztunk volna vissza 62 év óta vendéglátó hazámba, Hollandiába. Remélem, hogy erős visszhangja lesz a konferenciátoknak, hogy termékeny talajra talál. Mert hogy biztosan sokan, talán rejtőzködők is, így éreznek: elég volt a hatalmi eszközként bevetett félelem- és gyűlöletkeltésből, elég volt a gyalázatból!
    Ha lesz írásban is olvasható előadásszöveg, kérem! Barátsággal,
    Várdy Péter

    Go to comment
    2019/04/12 at 10:23 am
    • From Kőszegi Ábel on A gyűlölet szeretete?

      Kedves Péter!
      Sajnos írni nem tudunk, csak beszélni. Ám a Fórumot Hollandiában is meghallgathatod, ill. megnézheted, ha rákeresel az egyhazestarsadalom.hu ra. Az első oldalon balra vannak a video- felvételek.
      Gyűlöletmentes őszinte szeretettel üdvözöl: Ábel

      Go to comment
      2019/05/21 at 7:42 pm
  • From absDop on Lehet-e? - fórum

    Best bus to England superbusy anyone knows, anyone seen

    Go to comment
    2019/04/01 at 11:10 pm
  • From Galambér on Egyiknek terrorista, a másiknak szabadságharcos - avagy szekértábor-logikáink?

    Az attól függ…
    Egy kosárlabda az én kezemben kb. 19 dollárt ér.
    Egy kosárlabda Michael Jordan kezében Kb. 19 milliót.

    Go to comment
    2019/03/17 at 10:00 pm
  • From Sándor András on Lehet-e a fából vaskarika, avagy a populizmus pozitív?

    A politikai populizmusnak – ellentétben a népiséggel – szerintem nincsen és nem lehet előnye, ahogyan egy forradalom sem kerülhet kormányra, a “forradalmi Munkás-Paraszt kormány” sem (csak) a “Munkás-Paraszt” miatt volt félrevezető és hazug. Kormányon mindig egy hatalmi csoport van, akár van diktatórikus vagy autoritér vezére, akár nincs: nem az ország népe. A politikai populizmusnak nincs felelőse, a szó akár erkölcsi, akár etikai értelmében, ahol nincs felelős, ott nem lehetséges a felelősség, ahol pedig nincs felelősség, ott a szeszély “uralkodik”, ami persze rossz metafora. A ciklon nem uralkodik, csak azért mert “hatalma”, vagyis ereje van.

    Go to comment
    2019/02/09 at 4:52 pm
  • From Teréz on Hajléktalanság

    T. Egyházfórum! Izgalmas és informatív volt a hajléktalanságról szóló legutóbbi beszélgetés, jó lehet jó lett volna látni Beer Miklós püskök úr mellett Székely püspök urat, és az ő hálózatát , egyházi és civil segítőit, akik komoly cigány missziót végeznek. Sok plébánián, egyházi megye központban van emellett sokrétű, kiváló munkát végző Karitász csoport. Országos továbbképzéseiken magas szintű szociológiai-pszichológiai felkészítést nyújtanak a segítő munkához. Nekem meggyőződésem, hogy többet tesznek, mint amit ez a műsor tükrözött. Többek között az Új ember katolikus hetilap hasábjain szemléletet és gyakorlati megvalósulást is nyomon lehet követni a tényleges szociális -karitatív munkának. Kár, hogy a párbeszédre, együtt gondolkodásra nem nyitottak hívőtársaim, sok szép kezdeményezést elmondhatnának, mintául a “szalonkereszténység” felszámolására. Pedig Ferenc pápa a párbeszéd híve, követni kellene . Köszönet ezért az ébresztő fórumért.

    Go to comment
    2019/01/21 at 8:23 pm
  • From Király János on Hajléktalanság

    T. Írástudók!
    Egyértelmű Jézus tanítása szerinti helyes erkölcsi prioritások felállítása, de nem tudom,hogy minden “telenség” és “talanság” felszámolásának lehetőségei között hányadik helyre helyezzük az anyagiakat. Lehet, sőt biztos, hogy nem az első, most én mégis csak ehhez szeretnék néhány konkrét számot hozzáfűzni, melyek egyben felvetik az összes “Írástudó” felelősségét is. A kisvállalkozók munkája segítésének hangzatos címszava alatt az Unióban egyedüliként, hivatalosan “példamutatóként” külön engedéllyel bevezettük az un. KATA ,KISADÓZÓ vállalkozások tételes adóját. Ez a havi 50.000 HUF átalányadó megfizetése mellett havi 1 millió HUF jövedelmet tesz lehetővé a statisztikák szerint 300.000 adózó számára. A számokat egyszerűen összeszorozva kiderül, hogy ez 180 MILLIÁRD forint bevételt jelent a költségvetésnek. Ugyanezt a havi 1millió HUF jövedelmet nem KISADÓZÓKÉNT (alkalmazottként, orvosként, esetleg tanárként) az érvényes adótörvények alapján kb. havi 500.000 HUF adó megfizetésével érhetem el. Azaz 300.000 normál adózó évente kb. 1800 MILLIÁRD forint adót fizetne be a közös kasszába. A költségvetés tehát elesik 1800 – 180 = 1620 MILLIÁRD forint bevételtől. Kérem gondolják végig, hogy ebből a pénzből mit lehetne megvalósítani ?
    Pl. 16200 db egyenként 10 milliós lakást építeni. Hány hajléktalan van ? (További felhasználás lehet pl. az orvosok, ápolók, tanárok fizetésének a sokszorosára emelése, stb.) És ezt csak 300.000 ember – elsősorban magasan kvalifikált, értelmiségi, írástudó – adójából. (Nem beszéltünk most a nagy cégek ezt sokszorosan meghaladó off shore adóelkerüléséről). Sajnos egyetlen “írástudó” részéről sem érzékelek hajlandóságot az igazságos közteherviselés megvalósítására, ezért mindaddig kicsit képmutatónak tartom Lk 8.19-20-ra való hivatkozást, amíg nem mutatkozik hajlandóság bennünk a rendszerszíntű problémák feltárására és gyógykezelésére. Addig bűnös módon ugyan, de egyetértek az illetékesek, saját demokratikusan megválasztott intézményeim hajléktalanokra vonatkozó intézkedéseivel, és feljogosítva érzem magam arra, hogy komoly adófizetőként a pénzemért rendet és tisztaságot lássak magam körül mindig és mindenkor. Ezt kérdéssé formálva, azt szeretném az előadóktól megtudni, hogy fentiek tükrében mennyire érzik magukat és intézményeiket ezen helyzet és a hajléktalanság kérdésében (is) hozzám hasonlóan bűnösnek ? Fel tudunk-e állítani egy komplex, majd minden erkölcsi, jogi, gazdasági igényt kielégítő megoldási javaslatot ? Köszönés helyett pl. alapkérdéssé tehető-e: TE MENNYI ADÓT FIZETSZ ? Utána jöhet a kritika. Tisztelettel Király János

    Go to comment
    2019/01/19 at 7:27 pm
  • From Rigó Mihály on Közlemény és tanulmány az iszlámmal kapcsolatos (ál)tudományos tevékenységről

    Nem az iszlám itt a gond! Kár félrevinni a dalt.

    Hogy nem jut senkinek eszébe az alábbi néhány kérdés:
    1.) Ki hatalmazta föl, ki bízta meg Merkeléket ezek beszállítására?
    2.) Milyen jogi alapja van a szállítószalag éjjel-nappal, ünnepnapon, munkanapon való működtetésének?
    3.) Kivel egyeztették ezt le? Hol vannak az egyeztetési dokumentumok? Hiszen állandóan üléseznek!
    4.) Kiszámolták-e ennek pénzügyi következményeit, kárait?
    5.) Mely népek, államok járultak ehhez hozzá? Mely népek, államok hatalmazták meg őket ezzel?
    6.) Ők bárkin átgázolhatnak? Mitől is demokrácia akkor ez?
    7.) Intézkedhet-e Merkel egész Európa kárára, vagy éppen ezért tartják meg a gazdái? Mik Merekel jogosultságai?
    8.) Hol vannak a minket vegzáló bizottságaik? Nem találnak a migráns beszállító folyamatban semmi meggondolandót, vizsgálni valót?
    9.) Ha mindezt felhatalmazás nélkül teszi, akkor ez nem bűntény? Tud valaki arról, hogy miatta vizsgálatot folytat-e az Európai Ügyészség? Ha nem, miért nem?

    NEM JÁRULOK HOZZÁ AZ E-MAIL CÍMEM KÖZZÉTÉTELÉHEZ!

    Go to comment
    2018/12/18 at 9:22 am
  • From Rózsa Marianna on Kamarás István OJD:
    Igazi választék

    Egyetértek a szerzővel.

    Go to comment
    2018/08/24 at 4:08 pm
  • From dr. Rigó Mihály on Lehet-e sikerrel küzdeni a korrupció ellen, avagy...

    1.
    Véleményem szerint a korrupció alapvető fogalom, mivel ez a kapitalizmus lényege. Nélküle nincs kapitalizmus, akkor is, ha a korrupció más rendszerekben is megjelent.
    A kapitalizmusban a pénz az isten, mellyel BÁRMI és BÁRKI áruvá válik és így MEGVEHETŐ.
    Csak figyelni kell az ún. globális felmelegedés miatti vitát. Ha 100 tudós, egyetemi tanár állít valamit, akkor azonnal megszólal a másik 100 tudós, egyetemi tanár, akik az előbbinek a szöges ellentétére teszik le a nagyesküt. A megbízásokért, a publikálási lehetőségekért, a kitüntetésekért és főleg a pénzért folyó harc meghatározza az előbbi urak véleményét.
    Korrupció mindenütt van, még nem tudott senki egy országot sem megnevezni, ahol ne lenne.
    A korrupció ellen mindig “harcoltak”, de ennek mindig nulla volt az eredménye. Ez lesz a sorsa az előadás témájának is, ezért parasztvakítás ezt egy új és sikeres fegyvernek bemutatni.
    Hazugság az, hogy csak nálunk van, miközben pl. az USA-ban jóval nagyobb zsák pénzt jelent a 10%. mint itthon.
    Nyíltan kimondják: eladó az egész világ! Mégsem hisszük el.

    2.
    Az egészséges lelkület, romlatlanság, feddhetelenség, erényesség, tisztaság – kellene, mint elhangzott. Viccelni tetszenek?
    Az egészséges lelkület a vallások területe. A vallásokat a “kultúrnépek” jégre tették.
    Vicces az, hogy akik ezt megtették, ugyanazok helyette megint be akarnak hozni egy új, egy helyettesítő vallást. Persze ez sem az első ilyen igyekezet, mely az előzőket követve el fog bukni.

    3.
    A 4-es metró pénzéből büntetlenül le lehetett nyúlni 170 milliárd Ft-ot a Demszky-érának.
    A bankhatalom tönkretette, kifosztotta a magyar társadalom jelentős részét az ún. svájci frankos csalásával, melyben minden volt csak svájci frank nem. Csalás!
    Nincs szó a Gyurcsány-félék tollasodásáról, mintha senkit sem érdekelne az, hogy kik voltak ebben a segítői. Érdekes lenne egy tankönyvet írni abból, hogy miként csinálta. Hátha mások is megtollasodhatnának.
    100-150 éve a magyar társadalom előtt hasonló példák tömege áll, melyekből látható: vannak a törvényeken felettiek, akik a kettős mérce igazi bajnokai, akik bármit megtehetnek. A kiskapukat beépítő törvények és az ezeket véletlenül mindig megtalálók siserehada.
    Ráadásul ezek ma még mindig az észosztók, a mindent mindenkinél jobban tudók.
    Ez mintha nem annyira szolgálná a tisztaságot, az egészséges lelkületet.

    4.
    Az előadó megfutotta a szokásos köröket.
    4/1.
    A rossz példa, a bugyuta alany itt sem lehetett csak a magyar, akinél bárki jobb. Az új-zélandi helyett bőven találhatott volna ceglédit, nagykőrösit, de nem!
    4/2.
    A műszer beszerzési példa kiválóan mutatta az EU baromságait. A műszer beszerzési pályázat az EU állatorvosi lova! Ez egy rendszerhibájuk. De ezt így is kellett volna végre átbeszélni és nem megint nagyon kínos csűrés-csavarással kimosni a pelenkájukat. Ez a cocilizmusban megismert duma volt: a cél jó, csak a megvalósítás siklik ki. Ezért lesz az “eredmény” “szuboptimális”.
    De nem: az EU a szent tehén kell legen, a hiba a magyarban van megint.
    4/3.
    Ezeken túl kellő gyakorisággal előjött a demokratikus is, és a kihívás is, tehát rém tudományosra sikeredett.
    4/4.
    A világ korrupciójáért a magyar kormány elnyomása a felelős, ja meg a fékek-ellensúlyok típusú duma.

    Sajnálom, hogy ilyen tévtanok a magyar egyetemen taníthatók.

    Go to comment
    2018/07/11 at 6:06 am
  • From dr. Rigó Mihály on Kamarás István OJD: Bábel és Pünkösd szellemében

    A káosz, amit az írás tükröz.
    Mindig is két tábor volt:
    1. a vallásosak és
    2. A vallást és az államot, a nemzetet felszámolni igyekvők, a nemzetfóbiások, akik szerint a vallás ma csak egy kifutó modell, egy kifuttatandó modell. Magyarul: ismét a felszámolandó kategória. Évszázados igyekezet. Az idő folyamán csak az erőssége változott. Most nagy lángon égetik.

    Először el kellene dönteni azt, hogy ki melyik táborba tartozik. Mindenkinek joga legyen a választás. Tehát: színt kellene vallani! Hazug játék úgy tenni, mintha!

    Másodszor mindenkinek ennek megfelelően kellene tenni a dolgát.

    Az nem megy, amit a cikk tartalmaz, hogy ide is, meg amoda is; ez is, meg amaz is; egyrészt és másrészt. Nem lehet így összekatyvasztani az össze nem keverhetőket. Ez maszatolás.

    Két össze nem egyeztethető nézetrendről van szó, ez a tűz vagy a víz esete. Az “és” itt értelmetlen, mely az elsőként említett káoszt teremti. Esetleg ez is a cél?

    .

    Go to comment
    2018/05/21 at 1:47 am
  • From Dombi Gábor on Izraeliták és Izrael

    Tisztelt Szerkesztőség,
    sajna külföldön leszek ebben az időpontban, felvennék a beszélgetést, hogy utólag videón megnézhessem?

    Köszönettel

    Dombi Gábor

    Go to comment
    2018/04/10 at 11:29 pm
    • From Jeney Attila on Izraeliták és Izrael

      Igen felvesszük, a vágatlan változata az adás után, a vágott anyag pár nap múlva a Youtube-on elérhető lesz.

      Go to comment
      2018/04/14 at 12:57 am
  • From Pulayné dr Vas Teréz on Beer Miklós: Vegyük észre a mindennapi élet csodáit!

    Püspök úr gondolatai hiteles keresztény életét tükrözik-Mindig velem c.interjú kötetét meg fogom rendelni,mert
    élő hitet tükröz. Köszönöm, hogy felhívták rá a figyelmet!

    Go to comment
    2017/11/11 at 9:20 pm
  • From Rigó Mihály on Horányi Özséb: Közügyeinkről - politika nélkül

    Kéretik ezen is elgondolkozni:
    http://www.origo.hu/techbazis/20170621-mesterseges-intelligencia-orvos-diagnosztika.html

    Go to comment
    2017/06/22 at 4:24 pm
  • From Rigó Mihály on Horányi Özséb: Közügyeinkről - politika nélkül

    16.
    Szolidáris az EU a magyarországi, a szlovákiai, és a romániai cigányság sorsával? Támogatja a felemelési kísérleteket, vagy magukra hagyta őket, lemondott róluk? Lejárt szavatosságú tésztával megvásárolható szavazatú népnek kellenek csupán? Nem fognak-e ugyanerre a sorsra jutni a most beszállított más népek is? Sorsuk esz-e ugyanez a közöny?
    17.
    Ha már a fő téma a szolidaritás, szolidáris-e az EU a közel 100 éve akarata ellenére határon kívülre kényszerített magyarokkal? Ezt a még ma is szinte megoldhatatlan helyzetet az EU elődei állították elő, szintén rossz döntésükkel.
    100 év alatt még a bocsánatkérésig sem jutottak el, hogy legalább ezzel próbálják meg enyhíteni az ártatlan milliók szenvedéseit.
    Ma beszélni sem illik róla. Egyetlen válaszuk: felejtsük el. Ez rendben van?
    Miközben a CEU-ról zeng a felhangosított világ, közülük senkit sem érdekel az erdélyi egyetemi tanszabadság! Erdélyben lehet magyarul egyetemre járni?

    Láthatóan bőven van megoldatlan feladat a Kárpát-medencében! Hagyják, hogy dolgozzanak a magyarok a megoldáson és ne gáncsolják el a munkát. Annak a kis pénznek, melyet megtermelünk már most is nagyon sok helye van. Sőt: fogadják el EZT a munkát az általuk szolidaritásnak nevezett valami részeként.

    Go to comment
    2017/06/04 at 8:37 am
  • From Rigó Mihály on Horányi Özséb: Közügyeinkről - politika nélkül

    15.
    A magyar történelemben sok a jó példa. Beengedtük pl. a románokat. Nem harcoltunk ellenük, pedig elég korán kimondták a területrabló céljaikat! Hálából nagyobbat szakítottak ki a hazából, mint, amekkora visszamaradt! Egy másik példa lehet mondjuk a török terjeszkedés. Harcolt a magyar, így a török nem tépett ki a hazából területet. Minden népnek van saját érdeke, mely lehet alapvetően ellentétes a magyar érdekkel!
    Érdemes lenne az EU vezetőinek figyelmébe ajánlani mindazt, amin már mi túl vagyunk, különben ismétlődnek a bajok.

    Go to comment
    2017/06/03 at 10:10 pm
  • From Rigó Mihály on Horányi Özséb: Közügyeinkről - politika nélkül

    1.
    Németország az országegyesítés után nekünk elképzelhetetlen mennyiségű pénz elköltése után SEM tudta asszimilálni a németül jól tudó, iskolázott, munkához szokott, azonos vallású, dolgozni akaró kelet-németeket.
    Ki hiszi el akkor, hogy ez sikerül nekik ezek után mondjuk az előbbi adottságokkal NEM rendelkező afgánokkal?
    2.
    Kulcskérdés a robotizáció! A mai – mondjuk német – munkásréteg nagy része HAMAROSAN feleslegessé válik! Miért kell akkor még ezt a létszámot tetézni hatalmas embertömeg bevonzásával, magukra hívásával? A németek nem hisznek a japánoknak?
    Nagyot téved az, aki azt hiszi, hogy a robotizáció csak a fizikai munkaerőt teszi feleslegessé! Nagyon sok egyetemet végzett sem kell, mert a szelleminek mondott munkák nagy része is robotizálható! A számítógép már megverte a világ legjobb sakkozóját, a legjobb GO-játékosát, a legjobb póker játékosát is!
    Ezek már mai tények!
    Mi nem világos? Hogyan lehet ezt figyelmen kívül hagyni? Nem azon kellene gondolkozni, hogy mi lesz a sorsa a robotzáció miatt feleslegessé váló hazai munkaerővel?
    3.
    A szolidaritást nem azzal kellett volna kezdeni, hogy arrafelé NEM BOMBÁZNAK? Ugye nem mi bombáztunk?!
    Azok, akik kibombáztak hazájukból embereket, mondhatják magukat szolidárisnak?
    4.
    Hogy lehet megengedni azt, hogy a szolidaritás azt jelentse, hogy migránst befogadó? Minden szavunkat tönkre lehet tenni?
    5.
    Ha a szolidaritást emlegetik, nem kellene előbb átgondolni a korábbi és a mai gyarmatosításuk következményeit? Vajon a hosszú idejű gyarmatosításnak semmi szerepe sem volt abban, hogy ezek a szerencsétlenek így élnek? A gyarmattartás, a gyarmatok kiszipolyozása is a szolidaritás megnyilvánulása volt? Nem kellene annak legalább egy részét visszaadni, amit kiloptak? Nem lényegtelen: mi nem gyarmatosítottunk, tehát erkölcsileg magasabb szinten vagyunk a mai észosztóknál!
    6.
    Az iskolának MA olyan szakmákra kellene tanítani a gyerekeket, amelyek csak HOLNAPUTÁN jelennek meg! Ilyen egyszerű a feladat! Mit oktasson ezek után az iskola? Ez a komoly kérdés és nem a mai maszatolás!
    Ez az Előadó úrnak sajnos nem tűnt fel!
    Nem csak a szakgimnáziumi diák lehet bajban, hanem a gimis és az egyetemista is! Egyetemi szakok is szűnhetnek meg! Szűklátókörű ezek után a szakgimnáziumon elverni a port.
    Vissza kellene állítani a korabeli, jól bevált, technikumokat! Ezt kerülgetik az okosok. Tévedés volt a szakközépiskola is, és az a szakgimnázium is! Felelőse persze ennek sincs!
    Honnan veszik, hogy mindenki egyetemre akar menni?
    Ma egy jó szakmunkás többet kereshet, mint az egyetemi tanár!
    Ha a technikumban tanulni kell anyagtant, mechanikát, szilárdságtant, gépgyártástant, automatizálást, technológiákat, akkor miért nem világos az, hogy ezeknek a gyerekeknek kevesebb idő jut a görög drámákra? A nap nekik is csak 24 órából áll!
    7.
    Magyarország lakossága 9,9 millió fő. A magyarországi cigányok száma 200.000 és 2.000.000 közötti. A szakosok között legtöbbször előforduló szám: 700.000 fő.
    A nem cigány lakosság száma így: 9,9-0,7=9,2 millió fő.
    Ennek 5%-a 460.000 fő, miközben 700 ezren vannak. Nálunk tehát már anélkül is túl vagyunk az Előadó úr általi határszámon, ha egyetlen pakisztáni sem jön. Nem kellene ezt a tényt minél előbb az EU okosai figyelmébe ajánlani??
    Nem kellene végre ELŐBB megoldani a már évszázadok óta itt lévő, évszázadok óta megoldhatatlan feladatot? Ha egy kisebb feladatot sem tudtunk megoldani, akkor mitől tudnánk egy nagyobbat? nem logikátlan?
    8.
    Miféle mentalitás az, ha a szolidaritást pénz általi zsarolással kényszerítik ki a nagyon demokraták?
    9.
    A migránspártiak össze-vissza beszélnek, hiszen egyszer azt állítják: jó a migráció, mert ez megoldja a gondjaikat. Máskor pedig ugyanők: a célországokból ki akarják ebrudalni a migránsokat olyan országokba, ahová a migránsok nem akarnak menni és az országok sem kérnek belőlük. Ez így demokratikus, szolidáris?
    Mondják már meg végre: jó vagy rossz a migráció? Nekünk bármelyik válaszuk jó! Most az egyrészt-másrészt duma megy! Ezzel keltik a szokásos káoszukat.
    Ha jó nekik, legyen igazuk, kapják meg, amit akarnak, akkor mindet vonzzák, vegyék magukhoz, és NE akarják rákényszeríteni azokra, akik nem kérnek belőlük.
    Ha pedig úgy döntenek, hogy nekik is rossz, akkor senkit sem kell beengedni, a bejötteket vissza kell vinni. A rossz döntés felelősét pedig meg kell keresni, bíróság elé kell állítani. Miféle megoldás az, hogy a hibás német döntés árát mások fizessék ki?
    Van, aki szereti a pacalt és van, aki nem. Nem kellene pacallal tömni azt, aki hallani sem akar róla, nem?
    10.
    Miféle szolidaritás az, amely nem szolidáris a migráns tömegekkel súlytott országok európai lakosságával? Hogyan mernek a fejük felett döntögetni a sorsukról?
    11.
    Hogy lehet az, hogy a migráns nem találja meg a rengeteg magyar határállomást? Miért csak a határállomások közét leli?
    12.
    Hogy lehet az, hogy az, aki itt akar megélni, itt akar beilleszkedni, nem hoz magával egy néhány grammos iskolai bizonyítványt?
    13.
    Szolidáris-e a migránssal az az őket magára vonzó ország, aki csordaként, embertelen viszonyokra kényszerítve viszi végig országokon a bebutított tömeget ahelyett, hogy mondjuk vonatot küldene elébük, értük?
    14.
    Ha nyilvánvaló az, hogy a multikulti megbukott gondolat, az asszimiláció sikertelen, még generációk után is!, egymással nem kommunikáló párhuzamos társadalmak jönnek létre, miért megy tovább ezek ellenére is teljes gőzzel a migránsokat szállító szállítószalag?

    Lenne tehát miről gondolkodni!

    Go to comment
    2017/06/03 at 12:45 am
  • From Inàntsy-Pap Elemèr on Migránsok vagy menekültek? - interjú Mustó Péter atyával

    Kedves Peter, nagyon köszönöm waldwerke megemliteset es tanulsagat. Erdekes, hogy Te is egy mas vilagba leptel a Rendbe valo belepessel Nemetorszagban, mint en is a “Leibniz – Kollgium” – ba valo felvetelem reven Tübingenben. Mai napig is megrazo elmeny volt szamomra kilepni a Waldwerke szük vilagabol. De felek, hogy Magyarorszag a Waldwereban maratt mai napig is – 1956 fenyes fellepese dacara.
    Üdv es tisztelet, Elemer

    Go to comment
    2017/05/10 at 6:39 pm
  • From Medgyesi György on Zsidónak lenni itt és most

    Bálint Éva említette, hogy a zsidó vallás “kérdező vallás”. A zsinati megújulás idején íródott holland katekizmus, ami a kereszténységbe való bevezetés akart lenni, úgy kezdődik – mintegy felütéskènt – hogy az ember kérdező lény. Lehet, hogy a zsidó vallás ezzel az emberi lézezés alaphelyzetére reflektál?

    Go to comment
    2017/04/29 at 1:00 pm
  • From Nagy Sándor, dr. tech. on Lehet-e? - fórum

    Spiró György megtekintett TV-előadásának tárgya (lényegében a Római Birodalom paradigmaváltása) és a mai EU milyen módon állítható párhuzamba? Hiszen ott a zsidók és a keresztyének vitalitása kerekedett felül a hagyományos társadalom önfelszámoló magatartásán, de Konstantin, a római császárság maradt az úr. Itt az EU őslakosai mutatnak önfelszámoló magatartást, és az Iszlám-hívők felfokozott szaporodóképessége látszik létszámban felülkerekedni néhány évtizeden belül. De a zsidók és keresztyének kreatív életvezetése ezekből bizony hiányzik, míg az őslakosokban ez a képesség még mindig dominál. Vagy talán arra akart Spiró Gy. előadó úr rámutatni, hogy amiképpen az akkori római hagyományos uralkodóosztály végletesen sérülékennyé vált a zsákutcás túl-toleranciája miatt, akként válik napról-napra azzá a mai brüsszeli vezetés is? S akkor nosza, most lehet a józan, felelős és immunreakciókat még mutató őslakosságnak vagy paradigmaváltásra késztetni ezt a következetlen és béna vezetést, vagy pedig elsöpörni azt, és egy kreatív, józan, felelős és maradandó értékkövető változatúra kicserélni?
    Ha így van, akkor mit tehetnek ezért a gyakorlatban azok az intézményes egyházak, melyek parókiái, plébániái, hitközségei sok ezer hazai településen jelen vannak, és képesek kommunikálni az ország értékkövető egyedeivel?

    Go to comment
    2017/04/24 at 3:54 pm
  • From Sefatias on Paradigmaváltás a reformáció 500. évfordulóján - Kálmán Szabolcs írása

    Tisztelt Kálmán Szabolcs!

    Felvehetném önnel a kapcsolatot? Kérhetnék egy ímél címet?

    Go to comment
    2017/03/30 at 1:05 pm