A Magyar Pax Romana és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem közös Lehet-e? fóruma
2013. március 18-án este 17-19 óra között a Pesti Evangélikus Egyház Gyülekezeti Nagytermében (Bp. V. Deák Ferenc tér 4. I. em.)
beszélgetést szervezett
A bennünk és velünk élő rasszizmusról
címmel.
A fórum előre felkért hozzászólói:
- Bársony Katalin (szociológus, a Romédia Alapítvány ügyvezető igazgatója)
- Liebhardt András (művelődésszervező, a dunabogdányi Művelődési Ház vezetője)
A fórumon szakértőként részt vett Síklaki István (szociálpszichológus)
A fórumot moderálta: Horányi Özséb (kommunikációkutató, a MPR elnöke)
A beszélgetés itt meghallgatható:
Horányi Özséb bevezetője (6 perc):
[audio:https://www.egyhazestarsadalom.hu/wp-content/uploads/2013/03/horanyi_ozseb_bevezeto.mp3]Bársony Katalin hozzászólása (10 perc):
[audio:https://www.egyhazestarsadalom.hu/wp-content/uploads/2013/03/barsony_katalin.mp3]Liebhardt András hozzászólása (12 perc):
[audio:https://www.egyhazestarsadalom.hu/wp-content/uploads/2013/03/liebhardt_andras.mp3]Diszkusszió (80 perc):
[audio:https://www.egyhazestarsadalom.hu/wp-content/uploads/2013/03/diszkusszio.mp3]Síklaki István zárszava (3 perc)
[audio:https://www.egyhazestarsadalom.hu/wp-content/uploads/2013/03/siklaki_istvan_zarszo.mp3]A rasszizmusnak ezer arca van; sőt, mintha az előítéletes gondolkozás és megnyilvánulások, az intoleráns viselkedés több ezer helyről leselkedne ránk. Meg aztán lehet az is igaz, hogy emberi természetünkből (antropológiánkból) következően vagyunk hajlamosak rasszistának lenni, előítéletesen gondolkozni és megnyilvánulni, intoleránsan viselkedni. Ennyire nagy volna a baj; vagy éppen ellenkezőleg: nincs semmi baj, hiszen csak eredendő emberi természetünk jelenik meg ezekben a nyilvános viselkedésekben? ‒ Akkor van nagy baj, ha mindezeket nem tudatosítjuk magunkban, ha nem tartjuk szükségesnek ‒ szavunk időről-időre való felemelésén túl ‒ a folyamatos önreflexiót is e társadalmilag elfogadhatatlan attitűddel kapcsolatban. Az egymás iránti szolidaritás (keresztény) erkölcsisége is erre kötelez!
A fórum résztvevőinek előzetes olvasmányként ajánljuk
- az Egyház és Társadalom online folyóirat Anti-Bayer topikját, valamint: Szummer Csaba: Megérteni Bayert. (NOL 2013.jan. 17.)
- Síklaki István Előítélet és tolerancia című könyvének (Budapest, Akadémiai, 2010) 2. fejezetét, valamint: Síklaki István: Gondolatok egy gyilkosságról.
Mindenkit várunk szeretettel!
Az emberek az életük folyását szabályok keretei közzé szorítják tapasztalatok, ill. azokból merítet gondolatokat elemezve.
Mindig minden esetben.
Módszeresen és folyamatosan kategóriákat, állit föl.
A gazdasági helyzet.
Az értelmi fejletség.
A fizikai testi megjelenés./szép ill. csúnya/
Egy adott közösséghez tartozás vagy attól elkülönülés kategóriáiban, stb.
Ezekhez (meghatározott módon viszonyul) spontán módon illetve szabályok rendezte beidegződött viszonyulásokban. Mint pl.fóbia.
A rasszista beálitotság emberek közötti értékelési viszony.
Egy fajta válasz reagálás egy idealizált vagy egy traumás átélt élmény következménye termékeként.
Bealítottság a kellemetlen (rossz élet történés) elkerülése bekövetkezésével szemben.
1- Azt mondják a csintalan gyereknek (el halgas mert oda adlak a zsákos cigánynak, aki elvisz a zsákjában)
2- Vagy a játszó téren egy olyan gyermek elveszi a játékait, akit a gyerekek úgy csúfolnak (cigány bigány)
3- Vagy egy élettársi kapcsolatban egy erőszakos alkoholista személy bántalmazza, élettársát ez a személy pedig mondjuk sötét bőrű.
A társadalompolitikai tevékenység műfajában kedvelt kommunikációs témája a totitalitárius állam formációk részére.
Bizonyos népellenes döntések elfogadtatásának előkészítő ellene.
Az idealizált rossz megtestesítőjének magasztosul föl.
Az épen terítéken lévő rossz elleni összefogásának koherens oka lesz a rasszista gyűlölködés.
A gyermekkori és más természetű traumák, fóbiák lelki sérülések felerősitő propagandája könnyü táptalaja a népirtásnak, a puccsoknak.