Press "Enter" to skip to content

Anti-Bayer
Aktuális roma-projekt

Ezzel a provokatív fordulattal utalunk arra, hogy a modern társadalmak is tagoltak, vagyis szükségszerűen sokféle szerkezet található meg bennük és nekünk keresztényeknek megkülönböztetett feladatunk lehet abban, hogy ezek a szerkezetek jól működjenek és átjárhatóak legyenek. Ahogyan manapság például a cigányok vonatkozásában nem azok. Az is igaz, hogy efféle át-nem-járható társadalmi képlet van még más is. Ebben a rovatban cigány kérdésekről lesz szó: a mostani projekt azonban még fejlesztés alatt van.

Minden cikk e témában

21 hozzászólás

  1. Mikulás Domonkos Mikulás Domonkos 2013.01.08

    Bayer Zsolt megírta, mit gondol a „cigányság jelentős részéről”: „Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak” (Magyar Hírlap, 2013. január 5).
    Jó lenne Bayer Zsolt cikkét ignorálni. De nem tudom. Nem akarok a politikai vetületével foglalkozni. Az sem érdekel most, hogy mi a politikailag korrekt beszéd és mi nem az. Legerősebben, mint pedagógust szólít meg. Vajon hogyan lehet az iskolában kezelni egy ilyen szöveget? Ha ugyanis egy országos napilap vezércikkében ilyen mondatok vannak, akkor ezek egyfajta „normalitássá” válnak. És innen nincsen jó kiút. Ez a szöveg máris a politikai játszótér vonzó eszközévé vált.
    Mert vajon gondolhatja-e bárki is, hogy ez a cikk bármilyen vonatkozásban is hozzájárul a társadalmi integráció növeléséhez, segíti az előítéletek csökkentését, a legszegényebbek felemelkedését? Vagy segíti a befogadó légkör kialakítását? Aki ilyet ír, az tudja-e, mi van a társadalomban, és hogy amit ír, az merre mutat? Ez a szöveg súlyosan romboló. Bűnös. Jobb lenne, ha nem lenne. Ha meg sem születik.
    Mikulás Domonkos, tanár

  2. Aczél Petra Aczél Petra 2013.01.09

    Tényleg. Tényleg nem szeretem a „pöckölt” véleményeket, a kiváltott reakciókat, nem hiszek abban, hogy a kommunikáció „válasz egy ingerre”. Különösen akkor taszít a reagálás kényszere, ha az, amire válaszolni kellene, semmiféle önértékkel nem bír. Ha felvetéseiben közhelyes, pátoszában öntelt, stílusában középszerű. Ha a végletekig stilizált rossz-jó osztályharcos retorika gőzös hőbörgés marad, semmi más. Gyenge szövegekről, még nem oly régmúltat idéző provokációról kell mégis beszélni. Bayer Zsolt utóbbi két írásáról. És azért kell, mert elég volt a kultúra, emberség, polgári-értelmiségi szellem nélküli satnya közbeszédből. Minden fogalom üres, minden válasz számító, és a legtöbb vélemény korrupt.
    Azt hiszem a lényeg az, hogy Bayer Zsolt önmagáról ír. Saját magáról, aki intellektuális és közösségi értelemben váratlanul kezd el üvöltözni, aki mellett össze kell húznunk magunkat, és aki egészen érzékeny helyekre döf, ha nem tetszik neki valami.
    Egy olyan közösség, „társadalom”, védelmében szól, amelynek közösségiségét és kontrollját nem viseli el. Küldetésnek tekinti, hogy megmondja, amit gondol, és feladatának, hogy felrázza a sötétségben élőket, és meg sem fordul a fejében, hogy más véleménye is lehet fontos, vagy az, hogy ő nem látja még a fényt. A demagógia legfőbb hibája az, hogy elbűvöli az egyetértés és felháborítja a cáfolat. Ő támad, de az őt érő kritikát támadásnak tekinti. Harcol, de utálja, ha van kivel. Bayer ugyanilyen hevességgel írhatna a cigányok védelmében azokról, akik ilyen cikkeket írnak. Ez a prófécia nélküli kiáltozás bárki ellen és bárki mellett is szólhat. De végül is egyedül a szerzőről beszél.
    Tévedések elkerülése végett, Bayer sem állat, és nem kell megtorolni, kiűzni, likvidálni. Vele ellentétben én hiszem, hogy, a bűnösökkel együtt is, egy közösség vagyunk. Mégis, az írástudók felelőssége az – ahogy Babits mondja – hogy ne felejtsünk el felfelé, a csillagra mutatni. Azok számára különösen, akik nem látják az utat.

  3. Kovács Lajos SJ Kovács Lajos SJ 2013.01.12

    Az erőszakmentesség lényegét akkor értettem meg, amikor pár évvel ezelőtt Mahatma Gandhinak az önéletrajzát olvastam. Egy következetes élet az erőszak minden formája ellen egészen erőszakos meggyilkolásáig. Üzenete kristálytiszta: az erőszakmentesség nem a fizikai erőszaktól való mentesség csupán, ahogy gyakran és felszínesen értjük, hanem szavainknak és gondolatainknak az erőszak bárminemű formájától való mentessége. A tett (legyen az jó vagy rossz), csupán a jéghegy csúcsa, a szándék mely táplálja, az érzelem mely útjára indítja, a felszínről beláthatatlan.

    Ebben a spirituális értelemben gondolom azt, hogy Bayer Zsolt írása káros, mert hasonló tettekhez vezethetnek, mint amiket kárhoztat. Kizárom, természetesen, hogy ő maga valaha ilyesmire vetemedne, de mindig akadhat olyan ember, akit gyülöletkeltő sorai egy napon, egy adandó alkalommal hasonlóra késztetnek. Szavaink, ahogy életet adnak, éppúgy ölni is tudnak.

    Írom mindezt nagy szomorúsággal arra a sok szociális munkásra, lelkipásztorra és jó szándákú emberre gondolva, akik teszik a dolgukat a roma közösségekben, hogy semlegesítsék ‒ más dolgaik mellett ‒ ezt a strukturális bűnt, a gyűlöletbeszédet (mely éppen atttól bűnös struktúra, hogy egy embercsoportra kollektíven vonatkozik), és azon vannak, hogy elhitessék egy rossznak megbélyegzett kisebbséggel, hogy ők is jók, szerethetők és helyük van ebben a világban. Bayer Zsolt cikkét olvasva jövök rá, hogy ezek a romákat segítő emberek minden tiszteletet megérdemelnek miközben méltatlanul alacsony a társadalmi presztizsük!

    Jószándékú ember nem mehet el szótlanul és tétlenül olyan írások mellett, melyek erőszakra erőszakkal válaszolnak. 

  4. Lukács László Lukács László 2013.01.17

    Lukács László
    2013. jan. 17.
    Kovács Lajos – helyesen – dicséri a sok jószándékú embert, akik teszik a dolgukat, hogy – idézem – „semlegesítsék ezt a strukturális bűnt, a gyűlöletbeszédet (mely éppen attól bűnös struktúra, hogy egy embercsoportra kollektíven vonatkozik.
    Szétválasztanám a két kifejezést.
    A bűn elsődleges értelmében a személy, az egyén felelősségi körébe tartozik: olyan cselekedet (vagy akár beszéd), amellyel az illető áthág valamilyen erkölcsi törvényt (pl. lop, csal, bántalmaz másokat). – A személyes bűnök mellett viszont az újabb időben sok szó esik a strukturális bűnről: voltak, vannak olyan igazságtalan, embertelen, az egyének életét károsító, jogait eltipró társadalmi-gazdasági-politikai viszonyok, amelyek létrejöttéért és fennmaradásáért nem csupán egyetlen ember felelős (a történelmi példákat hosszan lehetne sorolni a görög demokrácia rabszolgatartó társadalmától a 20. századi diktatúrákig vagy a mára globalizálódott kapitalizmusig). Sőt, lehet, hogy valaki személy szerint „jó ember” (például emberségesen bánik a rabszolgáival), mégis részese egy bűnös társadalmi struktúrának (tehát valamilyen mértékben felelős is érte). Főleg a felszabadítási teológia hívta fel a figyelmet arra, hogy a szegények megsegítésére nem lehet beérni jószándékú karitatív akciókkal. Az elnyomottak, a kisemmizettek érdekében elsősorban a társadalmi-gazdasági igazságtalanságok felszámolására kell törekedni.
    II. János Pál pápa a Solicitudo rei socialis című enciklikájában részletesen beszél a bűn struktúráiról, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a bűnös struktúrák nem választhatóak el a személyes bűnöktől. Két bűnt emel ki, amely jelentősen hozzájárult a bűnös struktúrák kialakulásához: a profit utáni kizárólagos vágyat és a hatalomvágyat.
    Nem tartozik ide annak elemzése, hogy hogyan alakult ki mára a cigányságnak az a helyzete Magyarországon, de Európa más országaiban is, amelyet joggal nevezünk strukturális bűnnek. Milyen történelmi körülmények, ojbektív tényezők játszottak ebben közre, és kinek milyen személyes felelőssége van ennek létrejöttében, továbbá, hogy mit lehet tenni e helyzet felszámolására, túl az egyéni, karitatív segítségnyújtáson.
    Úgy vélem azonban, hogy az országban napjainkban elterjedt gyűlöletbeszéd más kategóriába tartozik. Ezt nem nevezném strukturális bűnnek, hanem egy olyan – sajnálatosan elharapózott – jelenségnek, amely súlyosan megnehezíti a társadalmi együttélést, de senkit sem hoz olyan helyzetbe, nem kényszerít arra, hogy ennek akaratán kívül részesévé váljék. Aki gyűlöletet gerjeszt, az bizony saját személyes felelősségére teszi azt: bűnt követ el (nemcsak a keresztény erkölcs szerint, hanem akár még a büntetőtörvénykönyv értelmében is). S bűnös tette annál súlyosabb, ha „írástudóként”, a nagy nyilvánosság előtt ír vagy beszél gyűlölködően és gyűlöletet keltve – bárkiről is.

    • Mikulás Domonkos Mikulás Domonkos 2013.02.04

      Meglátásom szerint a nyelvi struktúrákat hasonlóképpen tekinthetjük bűnös struktúráknak, mint a társadalmi igazságtalanság más struktúráit. Ebben az értelemben tényleg beszélhetünk strukturális bűnről itt is. Legalábbis társadalmi, hétköznapi szinten, az „írástudók” szintjén persze aligha.
      Belenövünk egy nyelvi környezetbe, gondolkodásmódba. Valahogyan beszél a környezetünk arról a valóságról, ami körbevesz bennünket. És az, ha ezt a szocializáció során átvesszük, nem feltétlenül tekinthető személyes bűnnek. Sőt megkockáztatom: egyáltalán nem. Személyes bűn onnantól lesz, amint megéljük, észrevesszük, hogy hogy az, ahogyan beszélünk, másokat bánt, gyűlöletet erősít. Ennek átélése (ritkábban csak megértése) nélkül érthetetlen ennek a beszédnek a kritikája. Mint ahogy a szegénység megtapasztalása nélkül aligha merülnek fel kétségeink a gazdaság működésének igazságosságát illetően.
      Bayer szavai ezeket a bűnös struktúrákat erősítetik.

    • Dollie Dollie 2017.01.22

      Infaimotron is power and now I’m a !@#$ing dictator.

    • Have you ever considered publishing an e-book or guest authoring on other blogs? I have a blog based upon on the same subjects you discuss and would love to have you share some stories/information. I know my audience would appreciate your work. If you’re even remotely interested, feel free to send me an e mail.

  5. Horányi Özséb Horányi Özséb 2013.01.23

    SZEMA-EST
    A Szabadelvű Egyesület és a Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt meghívja Önt és barátait politikai beszélgetéseinek soron következő programjára

    Lennél-e cigány?
    címmel.

    A beszélgetés időpontja: 2013. január 25., 19 óra.

    Helyszín: Nyitott Műhely
    (Budapest, Ráth György utca 4.)

    Vendégek:
    Berki Judit tanodavezető,
    Szuhay Péter antropológus

    Moderátor:
    Ungár Kláraéb

    Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

    A rendezvényen jelképes, 400,-Ft-os belépőt szedünk, hogy ki tudjuk gazdálkodni a Nyitott Műhely terembérletét.
    Facebook meghívó: https://www.facebook.com/events/390118004411549

  6. András Máté-Tóth András Máté-Tóth 2013.01.30

    A megoldatlanság áldásáról
    Ilyen esetekben, mint a (magyarországi) cigányozás, zsidózás, jobb- és baloldalizás és társaik, tehetetlen vagyok. Nem vagyok tehetetlen a szó általánosan használt értelmében. Elhatárolódom, kijelentem, hogy nem, törlöm a listáimról, soha többet nem veszem kezembe, ha benne ír és társaik. Tehetetlen vagyok a szónak abban az értelmében, hogy ezek a cselekmények olyanok, mintha tennék valamit. Valójában pusztán verbális cselekmények, az értelmiségi semmittevés szakszerű álnevével jelölhetők.
    A valóságos cselekvés anyagmozgatás. Voltam raktáros, tudom, miről beszélek. Szeretném elmozdítani az erőszakosokat, a verbálisakat és a materiálisakat egyaránt. Nem csak annyit mondani, mint a régi zsinatok: ne legyen róla többé szó. Hanem annyit tenni, hogy ne legyen többé jelen. Nem, nincs hatalmam hozzá. Elvárásaim vannak, verbálisak: ne közöljenek ilyen írásokat. Ne hívjanak meg ilyen tartalmakat közlőket nyilvános szereplésre. Ne kapjon minimálbérnél többet állami forrásból. Nincs hozzá hatalmam, akiknek lenne, nem teszik meg. Még nem teszik meg, esetleg soha nem is akarják megtenni. Esetleg, éppen ellenkezőleg, ezt akarják, mert ilyen számukra az alkalmas szócső.
    Nos, ezeket érezve-gondolva, akár csak rutinból, kezemet összekulcsolom. A kitárására nem vagyok méltó. A megoldatlanság áldása, a Krisztusra koncentrálás gyújtópontja. Ő semmit meg nem oldott – megváltott. Mindent átélt és megszenvedett. Verbális jelenléte fenntartja az erőszakmentes fantázia és cselekvés terét. A farkasokkal legeléshez báránnyá kell válni.

  7. daniel deak daniel deak 2013.02.16

    RE: Mindannyian kis-Bayerek vagyunk!

    Rahner szerint az egyes ember életében fölmerülő szabadság közvetített, mert tárgyiasul, történetivé és személyessé válik, fogalmilag kifejezett objektumokhoz kapcsolódik, és végső soron a másik személyhez fűződő viszonyban konstituálódik. A szörny-jelenséggé nőtt Bayer-dolgozat szerzőjét, és így vagy úgy állást foglaló olvasóját szükségképpen embertársaink egy csoportjához kapcsolja a maga konkrétságában, miközben szabadságunkat gyakoroljuk, és akár el is bukhatunk. Habár az Istennel szembeni “nem” választásában abszolút ellentmondás fejeződik ki, ez a döntés időben relativizálódik, életünk véges anyagában és kiterjedésében közvetítetté válik. A bűn tehát lehet még oly súlyos, mégis túlléphetünk rajta. Megkerülhetjük az állásfoglalást, elvonhatjuk magunkat e szörny kihívása elől.

    Az egzisztenciális tét azonban élet vagy halál. A bűnbe eső, elbukó ember – akarva, akaratlanul – túljut a polgári illem díszletén, vagy akár már a szenvedésen is, és végső kétségbeesésbe juthat. Ne áltassuk magunkat: ha lehetséges a végérvényesen jó egzisztenciális választása, ugyanígy lehetséges a végérvényesen rossz választása is, vagyis Isten meghívásának elvetése.

    Az egyes ember – megélve való életének egyszeriségét – kénytelen számolni azzal a valósággal, hogy saját személyében hat a rossz, ami ő maga, és amivé ő maga végérvényesen válni akar. Mindannyian kis-Bayerek lehetünk, sőt vagyunk. Ha nem sikerül a szörny jelentését fölfejtenünk, és azután e felismerés jegyében cselekednünk, nem kerülhetjük el, hogy személyünkben hat a rossz. Az elbukás személyes lehetősége olyan fenyegetés, amely nem kiküszöbölhető életünkből, hiszen a szabadság megvalósításának része. A fenyegetettség különösen súlyos, ha meggondoljuk, hogy a rossz nem csupán a jó hiánya, hanem lehetséges a végérvényesen választás a rossz mellett, ami személyiségünk részévé válik, miközben konkrét személyes kapcsolatainkban nyilvánul meg.

    Rahner szerint az eredeti bűn nem áteredő bűn abban az értelemben, hogy Ádám bűne időben értelmezhető módon átkerülne az utódokra, hanem a transzcendens irányultság iránti nyitottság választhatóságából adódó eredeti szabadság és a bűnnek való eredeti kitettség problémájának megnyilvánulása nemzedékről nemzedékre. Strukturális bűn talán nincs, csak személyes bűn (l. Solicitudo rei socialis) – és legfeljebb bűnös struktúrák vannak –, de abszolút bűn bizonyosan van. A bűn nem egyszerűen hiány, amely pótolható a jóval. A bűnben levés ugyanúgy végérvényes egzisztenciális következményekkel jár, mint a jóban való megmaradás. A farkas bennünk lakik, miként a bárány is. Ha van megváltás, akkor van elbukás is. Vajon a Bayer-dolgozat szerzője már elbukott? És velünk mi lesz?

    • Charl Charl 2017.01.23

      Ra©ofaÃJn:Decima!! (no me caen bien los decimos, no se por qué) XDDLo malo de estas tazas es que como no se frieguen pronto después de usarlas se queda to lo pegao en los filillos que va haciendo la forma

    • A mi me están medicando para ambas cosas, para la ansiedad y para le depresión. Lo estoy pasando muy mal ya que no veo salida a mis trastornos. Es muy duro convivir diariamente con la tristeza y los miedos, mi vida es un infierno.

  8. Mikulás Domonkos Mikulás Domonkos 2013.05.05

    A magyarországi társadalom egy, talán jelentős része úgy éli meg, hogy „a” magyarországi cigányságtól agressziót szenved el. Az állítmány a „megéli”. Ez a megélés szerintem autentikus, azaz őszinte. Amennyiben azt mondjuk, hogy nincs igaza, akkor vagy bolondnak néz minket, vagy azt mondja, hogy hazudunk. Mert tényleg így éli meg. Ha meg azt mondjuk rá, hogy rasszista, akkor rosszindulatúnak is néz, és rögtön ellenség leszünk.
    Talán nem az a kérdés, hogy igazunk van-e, hanem hogy ha valamit teszünk, mondunk, azzal mit érünk el. Ha el szeretnénk valamit érni, akkor ezekkel a megélésekkel kell empatikusnak lennünk talán először.
    Ezeket a megéléseket lehet persze kihasználni is, meglovagolni, a politikában többnyire ez történik. Akár két irányban is. Mert ha csupán azt tesszük, hogy elhatárolódunk, akkor ugyan pozicionáltuk magunkat, de nem biztos, hogy ezzel a társadalom előbbre jut.

    • Tori Tori 2017.01.23

      Thanks for your comment. It is something I totally agree with. Coaches should be making their classes as inieersttng as possible and one of the best ways to do that is to teach something new every class. Your comment inspired me to write a short article about variety in gymnastics classes that you can read at . I hope you see some improvement in your class.

    • 9. Matthew Chapman – I think the key in your unlikely scenario is that the President has to have the backing of the military as Lon mentions – without that, no way…11. Lon – the 2000 election always struck me as an interesting one. In many countries a war would have broken out, but here, we let the lawyers fight it out, then Al Gore was professional enough to let it go. It really was quite an amazing thing…

    • best health plan best health plan 2017.03.15

      store in your neighborhood. You can also buy these items from mytenda.com, run by my sister and greatest nino ever/brother-in-law Will, which is the best online source to order local goods for locals missing

  9. Rézmüves Gusztáv Rézmüves Gusztáv 2013.09.13

    Egyre szilárdab az a látásom , hogy ez az ország nem nevezhető jog államnak.
    Annál az egyszerü oknál fogva,
    Miszerint egy álam alkotó 700000 főt számláló emberi közösséget álatnak lehet itt tituálni..
    Ez nem komunikációs kérdés.
    Azt kell it kétségek nélkül ki jelenteni holmi hongaró parasztok. uralkodnak itt. Az álamalkotó nemzetiségi
    és etnikumi kőzősségek kárára.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .