Press "Enter" to skip to content

Az értelem hálója. Hogyan értjük meg egymást? 7.

 

Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.[1]

Az értelem hálója

Minden tudás – így a szervezeti tudás is – hálózatos szerkezetű. Az emberi konstrukciók „értelmes” rendbe illeszkednek. De hogyan konstruáljuk az értelmet? Mi alapján mondjuk, hogy ennek a munkának, terhelésnek van értelme, s ennek meg nincs. Valahogyan elrendezzük a jó, és jobb és még jobb, értékes – értékesebb … relációkat. S van értelmes és értelmesebb és …. Végül valamit mondanunk kell a végtelen regresszió elkerülése miatt a „végső”, vagy „alapvető” értelemről is. Van ilyen? Vagy ez csak a mi konstrukciónk? E részben elidőzünk József Attilánál, Polányi Mihálynál és a következőben Kutuzovnál, hogy jobban értsük világunkat.

Sorozatok a “Hetedik világon,vagy csatlakozz a “hetedik világ” csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Love Meaning.jpgHol rejtőzik a jelentés?

Szavakban? Vagy máshol? Nézzünk meg egy jelentéshálót egy versről való gondolkodás kapcsán.  Ha egy hétköznapi beszélgetésben arról beszélünk, hogy mit is jelent egy szó, ha a jelentésében nem is értünk egyet egykönnyen, de abban, hogy „valamit” jelent, abban egyet értünk, s ez alatt leginkább azt értjük, hogy van valamely „valóságbeli” megfelelője. S a szó azt jelenti, amire utal. S ezt leegyszerűsítve a szótárak alapján képzeljük el. Úgy képzeljük, hogy van egy szavakból álló listánk, s van egy valóság lista, amelyre utalnak a szavak. A hétköznapi beszélgetéseinkben ez a szemlélet elég jól megfelel, nem tévedünk nagyot, de nem azért mert ez igaz, hanem azért, mert ha picit tévedünk, a szövegkörnyezet eligazít. S most épp ezt az „eligazító” szövegkörnyezetet – hálót mutatjuk be. Ha a nyelvre, a szavakra pontosan akarunk reflektálni, ez a hétköznapi nyelvismeret kevésnek bizonyul. Játszadozzunk a nyelvvel, s e hétköznapi „szótári” megközelítést alkalmazzuk egy kis József Attila versre.

Eperfa

Öreg eperfa áll az út felén,
Zömök, tömött, mint hős paraszti dajka.
Úrvezető vigyázz! a törzs kemény!
S óh koldus, nézd mily lágy a gyümölcs rajta.

Paraszt deresen.jpgA kis vers egy lehetséges értelmezési jelentésbeli ívét a valahogyan egymásra is utaló három szó adja. Paraszt, úrvezető, koldus. S azt, amit ebben az ívben „érthetünk” azt e három szó egymás után használata adhatja. E szavak társadalmi helyzetre utalnak, ha az úrvezető szóból az „úr” első részére figyelünk. Ha ez igaz, akkor ezek a jelentések nem az egyes szavakban vannak, hanem az egész versben, s e szavak egymás mellettiségében: S ha az egész jelentés a versben van, akkor van-e „a” jelentés az egyes szavakban? Azt persze mindjárt, még a hétköznapi józan (paraszti) észnél maradva sem éreznénk igaznak, ha a jelentést nem keresnénk a szavakban is.

Most ott tartunk, hogy a jelentést a szavakban (amelyek valóságra utalnak) és a szavak egymásra utalásában (ami a felosztott és viszonyban álló valóságra utal) keressük. Van társadalmi dinamika és feszültség a paraszt – úr párosban, és van az úr – koldus párosban. Ezek a szópárok a nyelvvel elbeszélt társadalmi valóságot osztják fel részekre. Vannak urak és parasztok és vannak urak és szegények. A vers utal e kettéosztottságra, de utalnak-e a szavak önmagukban ezekre a dinamikákra.

Nézzünk meg néhány szótári értelmezését e szavaknak és a szótári jelentésekben próbáljunk keresni a versben található jelentéseket. A felhasznált szótárak az alábbiak:dictionary oxford.jpg

Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó Budapest 1975. Ebben megnézzük mit jelent magyarul a paraszt, úrvezető, úr, koldus szó.

A paraszt, úrvezető és úr szavakat megnézzük mit „jelentenek” „angolul”, egy magyar anyanyelvű szótárhasználó számára, ha a Magay- Országh féle Magyar-Angol kéziszótárt használja. (Akadémiai kiadó Budapest 2000)

S megnézzük, hogy mit jelentenek egy művelt, ám nem angol anyanyelvű számára, azok a szavak, amelyeket az Országh féle szótárral fordítottunk angolra, ha beszéli az angol kultúrában a nyelvet, vagy, ha a Longman Dictionary of English Language and Culture  értelmező szótárt használja. Ebben magyar anyanyelvűként annak nézünk utána, hogy mi lesz e két transzformáció után azzal a jelentéssel, ami a magyar értelmező szótár jelentése volt.

A paraszti, s a paraszt a Magyar értelmező kéziszótárban

  • Paraszti mn. 1. Parasztokhoz tartozó, tőlük eredő, rájuk jellemző, náluk szokásos paraszti ízlés, viselet. 2. Parasztokból álló. Paraszti réteg.
  • Paraszt I. fn. 1. A földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személy. A parasztság. 2. Tört jobbágy. Tört. Nem nemes személy. 3. Durva. Faragatlan modorú (személy, megnyilatkozás) 4. Sp Rég Sakkban: gyalogos. 5. Táj parlag. 6. Táj ruha díszítetlen része II: mn 1. Paraszti. Paraszti nagyapám. 2. Durva Faragatlan modorú. 3. Táj. Durvára őrölt. Parasztsó. 4. Táj. Dísztelen mázolatlan (használati tárgy). (szláv) parasztasszony. fn Paraszti életmódú a paraszt felesége. Parasztbirtok fn sajtó paraszt földbirtoka. Parasztcsalád fn. földművelésből élő cs. Parasztember fn paraszti életmódú, földműves férfi. Parasztész fn Józan, természetes, furfangos észjárás. Parasztfelkelés fn tört A parasztok felkelése a földesurak ellen. A Dózsa féle parasztfelkelés. Parasztfiatal fn sajtó. Földműveléssel foglalkozó ifjú, leány. Parasztszármazású ifjú, leány. Parasztfiú fn Parasztcsalád fiúgyermeke. Parasztforradalom fn Tört Parasztfelkelés.

Dózsa.jpgA magyar értelmező szótár értelmezésében a versben benne rejlő társadalmi vonatkozás a paraszt és úr egymásra vonatkozása és ezek feszültséggel teli tartalma benne van a „nem nemes személy”, a „parasztok felkelése a földesurak ellen. A Dózsa féle parasztfelkelés.” „Parasztforradalom” értelemben. Magyarul érezzük a vers osztályharcos indulatát, a szóból is, de érezzük e ugyanezt idegen nyelven?

Mindaz, ami a magyar anyanyelvű számára a szóban „rezeg” az idegen nyelven az „egyszerű szó – szó” fordításával elvész, s ezt látjuk, ha megnézzük, mit tud angolul a magyar anyanyelvű a paraszt szóról, ha a szótárból megtanulta a szó „jelentését angolul”.  A Magay- Országh féle Magyar-angol kéziszótárban:

paraszt n 1. Ált. peasant, countryman 2. Sakkban pawn 3 . Elit. (faragatlan személy) boor(ish fellow, lout)

Azt látjuk, hogy nem tanulta meg a szó „jelentését”, mindazt, ami az anyanyelvén jelent,  nem tanulta meg az idegen nyelven. Hacsak angolul nem ugyanazt a többet „jelenti” nem ugyanúgy rezeg ez a többlet, a peasant szóban, mint a magyar paraszt szóban. Aki így beszél „angolul” még nem beszél az angol kultúra nyelvén, még magyar értelemmel, jelentéssel gondolkodik, neki még a jelentés magyarul van, de tud rá egy angol szót is. Akkor beszélne az angol jelentés értelmében, ha tartósan benne élve az angol nyelvben, a szóhoz kötődő sokféle nyelvhasználatból adódó sokszínű jelentési alternatívák között tudna e szóval beszélni és érteni. Ebből már most azt állíthatjuk az egy szó és a neki megfelelő „egy” valóság elve megdől. A szó jelentése többféle lehet, s ezt a szavak használatának környezetéből, mondatból, mondatokból, lehetséges jelentésekből áll. Én inkább jelentésfelhőnek nevezném mindazt a lehetséges „rezonáló” jelentést, ami egy szó szókapcsolat kimondásával megjelenhet az anyanyelvi beszélő, vagy a nyelvet jól beszélő számára. A jelentések hálójában mindez „rezeg” magyarul.

Nézzük meg az angol Longman értelmező szótár szócikkét.

Peasant 1. A person who works on the land  …  one who owns and lives on a small piece of land. 2. Infml derog a person without education or good manners: Don’t be such a peasant!

 Az osztályharcos élét itt sem találjuk a szónak. Lehet, hogy van ilyen „jelentése” az angolban is, ezt azonban e szótárakban nem találtuk meg. Lehet, hogy azért, mert a Longman kisebb szótár, s nem írtak bele mindent a jelentésfelhőből. Lehet azért is, mert a magyar értelmező szótár osztályharcos nyelvű korban és időben íródott Magyarországon 1975-ben. Az akkori magyarországi beszélők számára azonban ez volt az élő nyelv. Nézzük meg az „úrvezető” szóból az „úr” rész szótári „jelentését. Azért ezt, mert ez áll a paraszt – úr – koldus sorozat tengelyében, ezzel rezonál a vers a társadalmi különbségekre.

Úr fn 1. A kizsákmányoló osztályhoz tartozó ember, a hatalom birtokosa. A régi világ urai. Vagyonos, befolyásos ember. Adja az urat. A kizsákmányoló osztály erkölcsi eszményeinek megfelelő férfi. Igazi úr.

gentleman.jpgAz angol szótárakban nem találtam ilyen uralkodó osztályra utaló kifejezéseket. A gentleman szó inkább viselkedési kategóriaként szerepel. A földbirtokos pedig osztály-semlegesen, mint tulajdonos jelent meg. A többi magyar értelmezésben nincsen a keresett uralkodó osztályra utaló értelem. S nézzük az „úrvezető” szót magyarul és angolul, mindhárom szótárban, mindkét nyelven, a saját autóját vezető személyt jelenti. Az úrvezetőt angolra „driver”-nek fordítjuk, s itt már elveszik belőle az úr összetevő.

A magyar nyelven adott lehetőség a társadalmi különbségek kifejezésére a másik nyelven elveszik (lehetnek ott persze más lehetőségek), s ebből az következik, hogy az esetünkben adott szónak, szavaknak nem azonosak a különböző nyelven adott jelentéseik.

A költő élve a nyelv lehetőségeivel a paraszt – úr(vezető) – koldus sorozatban a paraszt szó úri ellentétpárjára utaló úrvezető szót azért használhatja, mert az úrvezető szó periférikus jelentésében az úr és az úrra rezonáló sokféle osztályharcos utalás is megjelenhet. Ezt persze nem bízza a véletlenre. Már az első mondatban sem.

Öreg eperfa áll az út felén,
Zömök, tömött, mint hős paraszti dajka.

dozsa301.jpg Ez a paraszti dajka hős. A szó magyar értelmező szótárbeli jelentésénél két olyan használat van, amelynél a hős jelzőnek értelme van. A hős harcban értelmes szó. S ez a harc a paraszt szó használata esetén a parasztfelkelés használathoz köthető.  Ez a hős szó használata az uraik elleni harcról szóló beszédben értelmes szóhasználat. Ez után az: „Úrvezető vigyázz!” – folytatás az osztályharcos értelmezés jelentés-teli tartományába esik, s nem a saját autóját vezető személyt (driver) figyelmeztetik itt. Nemcsak úrvezető vigyázz irányú értelem lehet itt, hanem úr vigyázz értelem is. S e figyelmeztetés így nem is biztos, hogy figyelmeztetés. Lehet éppen, hogy fenyegetés. Lehet osztályharcos fenyegetés.

De lehet egy nem osztályharcos értelem is:

Más élmény nagy sebességgel a kemény törzsnek csattanni úrvezetőként, mint lassan, koldusként, az út szélén ballagva egy kellemes nyári délutánon, megpihenni az eperfánál, s enni az édes lágy gyümölcsből. Épp az az izgalmas, hogy lehet játszani e lehetőségek között. Az egyszerű jelentés mögött megláthatunk valami mögöttest.

Fokális és járulékos tudatosság

Különböztessük meg Polányi Mihály[1] segítségével a tudatosság két fajtáját: a fokális és járulékos tudatosságot. A fókuszált tudatosságban vannak a vers direkt eredeti szavai, mondatai, és ennek peremén a járulékos. A fokális tudatosság a járulékos tudatosság hálójában kapja meg a komplex értelmét, mintegy abban létezik.fokális 1.png

Ha a fokális figyelmünket áthelyezzük a paraszt, parasztfelkelés összefüggésre, akkor a vers kerül a járulékos tudatosság státusába. És a korább megfogalmazott összefüggések is a háttérbe kerülnek (az ábrán szürkülnek). És a példában előbbre kerül az urak és parasztok viszonya ezt egy újabb fehér nyíl mutatja az ábrán.

fokális 2.png

Miközben a fokális tudatosságunk állandóan változhat, a hátterében van egy állandóbb kulturális beágyazottsága, „bele-szövődöttsége” mindenfajta figyelmünknek, fókuszált tudatosságunknak. A háttérben ott van a kultúra teljes szövedéke. Ezért lehet, hogy máshogy olvassa egy mai fiatal, akinek már nincs ilyen osztályharcos szótára. S lehet, hogy az „osztályharcos” József Attilát se ismeri, s el se indul a gondolkodása azon az úton, ami itt látható.

Kapcsolódó sorozat Egyre többet meetingelünk. Jó tudni, mit csinálunk!

Felhasznált irodalom

a szöveg kis változtatással megfelel az “El vagyunk  havazva című könyvem egy részletének. (“El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) http://www.typotex.hu/konyv/domschitz_matyas_el_vagyunk_havazva

[1] József Attila: Eszmélet.
[1] Polányi Mihály: Személyes tudás. I.-II. Atlantisz. Budapest. 1994.
Képek

http://www.pinterest.com/pin/27443878953197407/
http://www.framedcanvasart.com/product/love-meaning-color.html
http://www.jakk.hu/nevado.php
http://www.motorrevu.hu/blog/john_McField/feudalizmus_a_targyaloteremben_avagy_tekintetes_biro_ur_rousseau_forog_sirjaban
http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy-f%C3%A9le_parasztfelkel%C3%A9s
http://www.123rf.com/photo_16982796_abstract-word-cloud-for-meaning-of-life-with-related-tags-and-terms.html
http://www.123rf.com/photo_16982796_abstract-word-cloud-for-meaning-of-life-with-related-tags-and-terms.html
http://vi.sualize.us/modern_man_illustration_art_drawing_picture_z6Qf.html
http://www.erepublik.com/en/article/talpra-paraszt-h-a-kasza–1026968/1/20
http://balahere1951.blogspot.hu/2010/01/sitting-under-greenwood-tree.html

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..