Press "Enter" to skip to content

„Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”

Map Unavailable

Időpont
Date(s) - 2021.09.21
17:00 : 19:00

Helyszín
Evangélikus Országos Múzeum konferenciaterme (pince)

Kategóriák


Beszélgetés a bűnről, bűnhődésről, a kritikáról és az önreflexióról

Fórumunk témáját nem Kölcsey ihlette, hanem házelnökünk marosvásárhelyi beszéde.

Kövér László szerint olyan “posztkeresztény” és “posztnemzeti” korszak küszöbén állunk, melyet a mesterséges bűntudat határoz meg. “Minden európai embernek bűntudata kell legyen a klímaváltozás miatt, a ma élőknek bűntudatuk kell legyen az elődeik miatt, a gyermekvállalásra készülőknek legyen bűntudatuk a megfoganó magzatuk miatt, a fehéreknek legyen bűntudatuk a feketékkel szemben, a férfiaknak legyen bűntudatuk a nőkkel szemben, a heteroszexuálisoknak legyen bűntudatuk a homoszexuálisokkal szemben, az időseknek legyen bűntudatuk a fiatalokkal szemben, az európaiaknak pedig legyen bűntudatuk a világ minden földrészének lakóival szemben” – fogalmazott.

Szerinte a bűntudat most épülő új kultúrája csak annyiban tér el a nácik és a kommunisták eszmevilágától, hogy nem egy kisebbséget jelöl meg az alacsonyabb rendűség és a kollektív bűnösség bélyegével, hanem mindenkit mindenki ellen fordít.

“A bűntudat romboló kultúrája helyett a felelős öntudat kultúráját akarjuk, a mesterséges elosztásokkal létrehozott identitásnélküliség helyett pedig meg akarjuk őrizni természetes önazonosságunkat. Családjukat és hazájukat szerető, keresztény magyarok akarunk maradni” – jelentette ki a politikus.

Marosán György filozófust, a világ – jelenségek elemzőjét arra kértük, hogy segítsen megértenünk, hogy miért tört ki a „rombolás kultúra”, a szobrok döntögetése, és a mind indulatosabb egymásra mutogatás. Scharle Péter mérnököt és Bibó István művészettörténészt pedig arra, hogy ők milyen bűntudat kezelési kultúrát javasolnának a keresztény magyaroknak.

Moderátor: Kőszegi Ábel

Kérjük azokat, akik oltási igazolvánnyal nem rendelkeznek, hogy az interneten kövessé Fórumunkat!


Itt is jelezzük, hogy a szeptember 21-i Lehet-e? Fórumot ismét a Deák téri Evangélikus Múzeum előadótermében tartjuk meg, ahová várjuk a személyesen érdeklődőket. Továbbá a korábbiakhoz hasonlóan, online is közvetítjük a Youtube-on, és a minimálisan vágott változatot pár nap múlva közzétesszük a honlapon.

Azon dolgozunk, hogy akik az Interneten keresztül vesznek részt a Fórumon, ne csak üzenetekkel, hanem személyesen is, képpel és hanggal – ahogy a Zoomon történt a pandémia alatt – bekapcsolódhassanak. A módszert és a szükséges linket hamarosan közzétesszük.

 

 

 

One Comment

  1. Jeszenszky Géza Jeszenszky Géza 2021.09.12

    Kövérrel sosem szoktam egyetérteni, az egyének esetében a bűn bevallása, a bűntudat igen fontos, de a kollektív bűntudat indokolatlan, pláne országos méretekben. Ami az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokban folyik e téren az szerinem történelmietlen és indokolatlan és félrevezető.

    Példa erre a gyarmatosítás egyoldalú bemutatása. Persze voltak rabszolgakereskedők is, és nem is védem az indiai stb. módszereket, de a gyarmatosítás egy elkerülhetetlen folyamat volt, nem lehetett Afrikát nem felfedezni. Szóval szememben a gyarmatosítás nem egy eleve elítélendő szörnyűség.

    „A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit”, írja pl. Schmidt Mária.
    Nagy-Britannia valóban egykor egy világbirodalmat hozott létre és működtetett. A 17.
    században kezdődő gyarmatosítás, Ázsia és Afrika nagy részének földrajzi feltárása, majd
    brit, francia, holland, olasz, belga és portugál irányítás alá helyezése, tele volt bűnökkel,
    piszkos eseményekkel, embertelenséggel és rablással, de sok pozitív hozadéka is volt. „A
    fehér ember terhe” nem volt egyenlő a Marx és Lenin által leírt és joggal elítélt
    kizsákmányolással. Felszámolta a kannibalizmust, a rabszolgakereskedelmet, az éhinségeket és járványokat, a helyi törzsi háborúkat. Utakat és vasutakat épített, bányákat nyitott, fogyasztásra és exportra alkalmas terményeket és termékeket állított elő. A gyarmatosító hatóságok sokfelé még valamiféle paternalisztikus politikai szerepet is adtak a bennszülött lakosságnak, elsősorban annak hagyományos vezetőinek. De a gyarmatok növekvő számú tanult rétege és a reájuk hallgató tömegek elégedetlensége, a gyarmatosítás vallási vagy baloldali alapú elutasítása, majd a hidegháborúban a szovjet blokk propagandája a 20. század végére felszámolta a gyarmati rendszert – az esetek többségében önkéntes alapon, erőszakmentesen. Az eredmény enyhén szólva vegyes lett, de sem ezért, sem a régi korok maitól gyökeresen eltérő mentalitásáért nem szabad a ma élő generációkat vonni felelősségre.

    Jeszenszky Géza

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .