Press "Enter" to skip to content

Kamarás István OJD: Zsidóirtás Szántódpusztán

Barátaim, egy testvérpár, kisgyerekkorukban kitalálták Aját és Gédát, a manóikreket, akik minden rosszaságot magukra vállaltak, amit kitalálóik lekövettek. Ők lettek tehát a bűnbakok, de mivel kitalálóik szülei is megkedvelték őket, ők sem kaptak ki. Remélem, a kedves kis vilónak sem esik bántódása, mert magára vállalta a szalonnalopást. De hát kicsoda, micsoda ez a viló? Egyik keresztény ifjúsági lapunkban olvastam, hogy a jegyzetíró kislánya így énekli az ismert solfeggiot: Dó-ré-m-fá-szó-lá-ti-dó! Szalonnát lopott a viló.

A viló pediglen a kislány szerint nem mása, mint a viziló, de a derék növényevő a maga három szótagjával már nem férne bele e versbe

Számomra a viló mögött nem a viziló áll. És sokak számára úgy szintén. A viló =/= viziló hipotézis bizonyítására arra kértem száz nagykorú keresztény testvéremet, hogy kapásból vágja rá a Dó-ré-m-fá-szó-lá-ti-dó-ra a második sort. Csak tizennégyen (valamennyien huszonévesek) tétováztak, a többiek kapásból folytatták, vagy azzal, hogy szalonnát eszik a zsidó, vagy azzal, hogy szalonnát lopott a zsidó, ami persze még súlyosabb megállapítás.

Mindez akkor jutott eszembe, amikor bebizonyosodott számomra, hogy ma is van Magyarországon Zsidóirtás. Igen, jól olvasták, szerencsére csak nagy zs-vel, Zamárdi és Balatonföldvár között, Szántódpusztán, a műúttól egy kilométerre. A Kartográfiai Vállalat Balaton-térképén negyvenezres kicsinyítésben megtekinthető. Érdemes eredetiben is megtekinteni egy kisebbfajta kiengesztelő zarándoklat keretében (virággal, gyertyával, imával, szívvel és lélekkel). Iskolásoknak is ajánlható. Hogy ez csupán egy dűlőnév, és hogy itt kivételesen nem zsidót irtottak, hanem zsidó irtott? (Nyugalom, erdőt!) Értem, kedves kollégák, mégis fenntartom javaslatomat, mert ezeket a dolgokat hajlamosak vagyunk negyvenezres kicsinyítésben szemlélni.

Kedves kollégák, a cigányútra megy, a csehül áll, a svábbogár, vagy a mint a zsidóban a fájás, valamint a dó-ré-m-fá-szó-lá-ti-dó és persze egyes dűlőnevek bizony még sokáig kínos helyzeteket teremthetnek, és amikor már nem segíthet sem a viló, sem Aja és Géda, akkor nekünk kell valamint tenni, mondani.

Iskolakultúra, 1994. 9. sz.
A szerző a felidézte a Keresztény-Zsidó Társaság 2014. március 10-i elnökségi ülésén

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .