Press "Enter" to skip to content

Sólyom: “Mitől nem leszünk gyarmat?”

Sem a rendszerváltás idején használt Európa-ház metafora, sem a mai „szabadságharc” nem alkalmas az Európai Unió és Magyarország közötti viszony leírására. – mondta Sólyom László egy vasárnapi konferencián. A volt köztársasági elnök szerint az a legfontosabb, hogy beszélni kell az EU nyelvét, vagyis érteni a gondolkodásukat, mert ez az alapja a megbecsülésnek, és a kulcsa a megértésnek.

„A közvélemény félrevezetése idővel megbosszulja magát” – mondta Sólyom László korábbi köztársasági elnök vasárnap, az Ökopolisz Alapítvány (az LMP pártalapítványa) által rendezett, Merre van előre? című konferencián. A korábbi államfő a konferenciát megnyitó beszédében arról beszélt, hogy az ökológiai útkeresésnek másról kell szólnia, mint a ma uralkodó kettősség, a jelentését vesztett jobb- és baloldali kategóriák, és azok leegyszerűsítő magyarázata.

A magyar demokrácia és jogállam állapotáról szóló vitákkal kapcsolatban Sólyom azt mondta: ezen a téren a szokásos polarizáció működik. Az egyik oldal kiragadott elemek alapján azt állítja, minden rendben, máshol is léteznek ilyen megoldások. Ez a volt államfő szerint olyan, mintha valaki azzal érvelne az állatorvosi ló jó egészségi állapota mellett, hogy betegségei más lovakban is előfordulnak. A másik oldal viszont általános benyomásokból indul ki, pedig Sólyom szerint a diktatúra emlegetése Magyarország képtelenség.
Fotó: Stiller Ákos

Hasonló a helyzet a negyedik alaptörvény-módosítás fogadtatásával kapcsolatban is, ami Sólyom szerint Magyarország és az európai intézmények viszonyát is jól mutatja. A volt államfő azt mondta, csak akkor lehet értelmes vitát folytatni erről, ha más szemmel nézik ezeket a kérdéseket, és szerinte az igen alapos Tavares-jelentés, illetve a Velencei Bizottság vizsgálata már ebbe az irányba mutat. Zöld szempontból Sólyom szerint az EU-val kapcsolatban az a kérdés merül fel, mire alapozhatjuk autonómiánkat és aktív részvételünket, „ha úgy tetszik, mitől nem leszünk gyarmat?”

A korábbi köztársasági elnök azt mondta: sem a rendszerváltás idején használt Európa-ház metafora, sem a mai „szabadságharc” nem alkalmas a viszony leírására. Sólyom szerint az a legfontosabb, hogy beszélni kell az EU nyelvét, vagyis érteni a gondolkodásukat, mert ez az alapja a megbecsülésnek, és a kulcsa a megértésnek. Példaként azt említette, hogy az Alkotmánybíróság az első évtizedben nem úgy honosította meg az európai módszereket, hogy egyszerűen átvette a külföldi példákat, hanem megértette az európai elveket, és kreatívan alkalmazta azokat a magyar viszonyokra.

Az autonómia kérdésébe Sólyom szerint beletartozik az oktatás és az ökológiai egység szem előtt tartása, ami viszont összefügg a nemzetpolitikával és a szomszédságpolitikával. Az autonómiához szükség lenne például az energiafüggés felszámolására, és nem a szokásos vitát kell folytatni arról, hogy melyik cső végén függjünk. A volt államfő szerint a tervezett atomerőmű-építés a legnagyobb függőségbe taszítja az országot, hiszen függeni fogunk az atomipartól, az urán szállítójától és a hulladék kezelőjétől is.

Forrás: http://hvg.hu/itthon/20130602_Solyom_Mitol_nem_leszunk_gyarmat

 

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .