Press "Enter" to skip to content

Két féléves kurzus: Az aktuális Bibó István

Kurzusvezető: Majtényi László, Eötvös Károly Intézet

Időpontja: 2023. október 26. – december 14. (1. félév)

A CEU Bibó István Szabadegyetem az Eötvös Károly Intézettel együttműködve két féléves kurzust szervez Az aktuális Bibó István címmel.

A névadó előtti tisztelgésül a BISZ olyan sorozattal készül, amely megpróbálja áttekinteni életművének sokszínűségét és aktualitását. Bibó István nem csupán a 20. század jelentős magyar gondolkodója és teoretikusa volt, hanem életműve és személyisége hidat és párbeszédet is képezett a különféle hátterű és meggyőződésű kezdeményezések között. Bibót az elmúlt évtizedekben sokszor hivatkozták, sokszor használták és kihasználták gondolatait. Kurzusunk viszont jelenkori aktualitását igyekszik bemutatni az általa írt sokféle elemzés és javaslat nyomán, hiszen úgy véljük, Bibó folyamatos újraolvasása és -értelmezése nem csak remek intellektuális feladat, hanem a kortárs politikai, államelméleti vagy nemzetközi jogi helyzet megértéséhez ad komoly szempontokat.

Az előadások mindegyikéhez illeszkedő tanulmány megtalálható a Bibó István és a 21. század című (Budapest: Eötvös Károly Intézet-Corvina kiadó, 2022, 294.o.) című  kötetben.

Az előadásoknál ajánlott irodalomként Bibó István vonatkozó műveit jelöltük meg.

 

A 2023. októbertől decemberig tartó első félév tervezett programja: 

  1. Október 26., csütörtök, 17.30

    Bevezetés. Min mérjük a politikát?

Előadó: Dénes Iván Zoltán eszmetörténész, a Bibó István Szellemi Műhely elnöke (1996-2012), beszélgetőpartnere Rainer M. János Széchenyi-díjas történész.

A beszélgetést felvezető előadás kiindulásaként meghallgatjuk/megnézzük Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, megismerjük Bibó István visszaemlékezését kettőjük 1950 tavaszi vagy őszi beszélgetésére, felidézzük Bibó István 1956. október 27-29-i fogalmazványából „dúvad” államról, a zsarnokságról írottakat, 1956. november 4-i nyilatkozatát, és azt, hogy min mérte a politikát és állást foglalunk abban, hogy mércéjének mi az időszerűsége.

Ajánlott olvasmányok:

 

  1. November 2., csütörtök, du. 17.30

    A nemzetközi közösség tehetetlensége a területi vitákban

Előadó: Ifj. Bibó István művészettörténész, ny. gimn. igazgató, beszélgetőpartnere Kirs Eszter egyetemi docens, Corvinus

Bibó István: A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai. … c. művéről

Ifj. Bibó István ajánlása: „A könyv-terjedelmű munka megírását a 60-as években a ciprusi válság ihlette, majd az elmérgesedő arab-izraeli vita is inspirálta; a szerző abból a tényből indult ki, hogy a nemzetközi államközösségnek nemcsak megbízható módszere, de kipróbálható vagy kipróbálandó elképzelése sincs az államok közötti területi viták békés megoldására, és a helyi háborúk elkerülésére. Ha a szomszédságunkban a közelmúltban lezajlott délszláv háborúra vagy Putyin egészen különleges hadműveletére gondolunk, beláthatjuk, hogy a helyzet azóta alig változott. A könyv címében megjelölt téma aktualitása tehát ma minden gondolkodó ember számára nyilvánvaló. Ennek a témának apám szakértője volt (vagy lehetett volna), én pedig nem vagyok az, szakkérdésekben tehát nem szeretnék, nem is tudnék markáns véleményt formálni. Viszont ismerem a könyv történetét és sorsát, ami egyik – nem nagy, de jellegzetes – része a téma történetének és eddigi sorsának; és ismerem apám életét és gondolkodásmódját is; ennyiben merek hozzászólni, illetve beszélgetést/vitát indítani. Az eziránt érdeklődőknek az alábbi bibliográfiából első helyen a legrövidebbet ajánlom, Bibó István 1968-ban írt levelét Londonba, Révai Andráshoz.”

A szóban forgó munka első megjelenése: The Paralysis of International Institutions and the Remedies. A Study of Self-Determination, Concord among the Major Powers, and Political Arbitration. With an Introduction by Bernard Crick. Harvester Press, Hassocks, 1976. – IX+152 p. [Amerikai kiadás: Halstead Press, New York, 1976.]

Ajánlott olvasmány:  Első magyar nyelvű megjelenés (két konkrét esettanulmánnyal – Ciprus, Izrael – bővítve): A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai. Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntőbíráskodás. in: Bibó István összegyűjtött munkái, 4. kötet. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern 1984, p. 967-1188. Utána ugyanott (p. 1189-1203.) egy harmadik, folyóirati megjelenésre készült esettanulmány (Észak-Írország kérdése egy lehetséges pártatlan politikai döntőbírósági döntés fényében.) Harmadik (magyarul a második) megjelenés, az előző, berni kiadás szerkezetét és szövegét követve in: Bibó István: Válogatott tanulmányok. IV. kötet, 1935-1979. Magvető, Budapest, 1990., p. 283-677, és p. 683-710. Előtte ugyanezen kötetben (p.239-263) olvasható Bibó István 1968-ban írt levele Londonba, Révai Andráshoz, amelyben részletesen szól (p.243-244 és 252-263) a művel kapcsolatos szándékairól. (Ennek a kiadásnak a szövege a Magyar Elektronikus Könyvtárban bárki számára hozzáférhető: mek.oszk.hu )

 

  1. November 22. szerda, 17:30

A hatalmi ágak elválasztása, egykor és most

Előadó: Majtényi László egyetemi tanár, beszélgetőpartnere Miklósi Zoltán politikai filozófus, CEU.

Az előadáson és a vitán Bibó 1947. január 13-án a Magyar Tudományos Akadémián előadott Az államhatalmi ágak elválasztása egykor és most című akadémiai székfoglalójáról beszélgetünk. Maga a mű tematikájában egy nagymonográfia tartalmát idézi, de tömör, terjedelme mindössze annyi, amennyit egy előadásban el lehet mondani.

Az államhatalmak elválasztásának eszméjét, a történelmi értelem megnyilvánulásaként, az európai gyökerű világtörténelem mozgatójának mutatja be. Kivételes tömörítő erővel az államhatalmak szerepének alakulásának, fejlődésének történelmi célját, folyamatát, eszmék és valóság egymásra hatásaként ennyiben foglalja össze: „a hatalom moralizálódása”.

Nézetem szerint tanulmányának nagyszerű alapgondolata:

„A probléma tehát nem az, hogy az állam funkcióit kategorizáljuk, azután kimondjuk, hogy ezeket egymástól tűzön-vízen keresztül el kell választani, hanem az, hogy a hatalomkoncentráció bármely szervi jelenségével szemben kell a hatásköröket megosztani, tőle hatásköröket elvonni, vele szemben konkuráló hatalmakat megszervezni. Látni fogjuk majd, hogy ennek az alapgondolatnak az elhomályosulása és a hatalmak elválasztásának ez a dogmává emelkedése hogyan vezetett egy csomó álproblémára és álmegoldásra.” (173. o.)

E gondolat mélységét és – nincs erre jobb szó – üdeségét szeretném bemutatni.

Bibó István azon is elgondolkodott 1947-ben, hogy „milyen modern tartalmakkal tölthetjük meg az államhatalmak elválasztásának elvét” (182. o.). Előadása végén olyan „holnapi” problémákról elmélkedik, olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre az „emberek szabadságösztönétől” is várja a feleletet.

Ajánlott irodalom. Bibó István: Az államhatalmi ágak elválasztása egykor és most Akadémiai székfoglaló, 1947.

  1. December 7., csütörtök, 17:30

Autonómia-gondolatok és oktatás

Előadó: Lázár Domokos a Eötvös Károly Intézet kutatója

Az előadás Bibó István Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című művének egyes alapfogalmaiból kiindulva, azokat habermasi demokráciaelméleti keretben értelmezve, arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek azok a legfőbb tényezők, amelyek szükségesek a hatalom felsőoktatási autonómiát korlátozó beavatkozásaival szembeni hatékony ellenállás kialakulásához és fenntartásához egy olyan politikai rendszer keretei között, amelynek egyik fő karakterjegye az autonómiák ellehetetlenítése. Az előadás és beszélgetés a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) többéves autonómiaharcának főbb jogi és szociológiai aspektusaira koncentrál.

Ajánlott olvasmány: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem

 

  1. December 14-e csütörtök, 17:30

Történelmi zsákutcák

Előadó: Szabó Miklós professor emeritus, beszélgetőpartnere Perecz László filozófiatörténész.

Csapdahelyzet. Azt, hogy csapdában vagyunk, kínzóan érezzük a saját bőrünkön. Azt, hogy nem ez az első eset, tudjuk, tudhatjuk történelmünkből, átélhetjük olvasmányainkon keresztül. Valami végzetszerű látszik a háttérben megbújni, mintha elkerülhetetlen, szinte törvényszerű volna, hogy ez így legyen. Pedig rendre válaszutak kínálkoznak, mi magunk választunk, és úgy tűnik, rendre rosszul választunk. E csapdahelyzet ismétlődésének értelmezése és meghaladásának kutatása foglalkoztatta legnagyobb intellektusainkat, így Bibó Istvánt is. Érdemes tehát megvizsgálnunk, kínál-e választ mai csapdáinkra.

Ajánlott olvasmányok:

A kelet-európai kisállamok nyomorúsága.
1.: Az európai nemzetek és a modern nacionalizmus kialakulása;
2.: Közép- és Kelet-Európa területi státusának felborulása és a nyelvi nacionalizmus kialakulása;
5.: A területi viták nyomorúsága.

Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem.

A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai.
I. rész 4.: Az önrendelkezési jog új rendező elve;
II. rész: Az önrendelkezési elv kritikái és apológiája.

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .