Előző hozzászólásomban arról írtam, milyen súlyos bajok forrása az elkövetett társadalmi igazságtalanságok takargatása és hárítása, az egyoldalú múltszemlélet. Néhány baráti észrevétel után most szólnék egy másik típusú egyoldalúságról, amely ugyancsak útjában áll a szükséges és kívánatos párbeszédnek.
Posts published by “Egyház és Társadalom”
Nostra aetate[1] A mi korunk nem egy másik kor, hanem egy változata a tökéletlen idők sorának, melyben forgunk évezredek óta. Galilea poros útjain járt egyszer…
Mi eleinte magyarnak tartottuk magunkat, később magyarnak hittük magunkat, miközben környezetünkben egyre többen nem tartottak bennünket annak – mondta Kardos Péter főrabbi az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán, Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga előtti téren. Alábbiakban az eseményen elhangzott beszédet közöljük.
Barátaim, egy testvérpár, kisgyerekkorukban kitalálták Aját és Gédát, a manóikreket, akik minden rosszaságot magukra vállaltak, amit kitalálóik lekövettek. Ők lettek tehát a bűnbakok, de mivel…
Aktuális – 2014. március 10.[1] Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Mikor a szakszervezeti tagokat vitték el csendben…
A kereszténység éppen elkezdte a Húsvét ünnepére való felkészülést, amit Nagyböjtnek neveznek és szent időszaknak tekintenek. A keresztény vallás legnagyobb ünnepére a szent hagyomány szerint…
A magyarországi zsidó közösségek és országunk nem zsidó polgárai közötti párbeszéd lehetőségéről mind Heisler András mind Horányi Özséb megnyilatkozását örömmel olvastam. Bizakodom én is, hogy…
Polgárságról, a Vallomások után
Figyelemre méltó könyv látott napvilágot néhány hónappal ezelőtt a Helikon Kiadó jóvoltából: Márai Sándor életműsorozatának részeként megjelent a Hallgatni akartam című kötet — esszé? visszaemlékezés? –, amelyet szerzője eredetileg az Egy polgár vallomásai harmadik részének szánt.
A Legjobb Párt színeiben indult, jegesmedvét és ingyen törölközőt ígért a kampányban, de bevallotta azt is, hogy egyáltalán nem ért a városvezetéshez. 2010-ben, Izland gazdasági összeomlása után mégis őt választották meg Reykjavík polgármesterévé és hét év után ő volt az első, aki végigvitte a négy éves ciklusát. Jón Gnarral, Izland fővárosának polgármesterével beszélgettünk.
Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált.[1] Az értelem hálója Minden…